Versenyelőny felsőoktatási együttműködésekkel
„Nincs gazdasági növekedés az oktatás kiterjesztése nélkül” – mondta Sándorné dr. Kriszt Éva, Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Tempus Közalapítvány konferenciáján. Az Üzlet és felsőoktatás a 21. században - versenyelőny a nemzetközi felsőoktatási együttműködések révén című rendezvény célja az volt, hogy áttekintsék a cégek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködési formákat.
„Ahhoz, hogy az oktatásból potenciális munkavállalók kerüljenek ki, illetve hogy a végzettek tudása és képessége összhangban legyen a munkaerő-piaci elvárásokkal, elengedhetetlen a cégek és az oktatási intézmények közötti kommunikáció és együttműködés” – tette hozzá Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője. A cégek ugyanis befolyással lehetnek például a képzési tananyag kialakítására, tudomást szerezhetnek a legfrissebb egyetemi kutatásokról, és megismerhetnek olyan nemzetközi példákat, működő gyakorlatokat, amelyeket beépíthetnek a stratégiájukba. Az oktatási-képzési intézményekkel való partnerség lehetőséget kínál arra is, hogy a cégek magukhoz vonzzák – először akár gyakornoki helyek biztosításával – a legtehetségesebb diákokat.
Töltse le a Jobline alkalmazását telefonjára!
Erre mutatott be példát Gyenes Péter, a Nokia Solutions and Networks üzleti kapcsolatokért felelős vezetője, aki elmondta, hogy az új munkatársaik nagy része a gyakornoki programjukból kerül ki. Szerinte a cégek és a felsőoktatási intézmények együttműködése a hallgatók, az egyetemek és a vállalatok számára, sőt, a társadalom egésze számára is hasznos és előnyös. Kiemelte, hogy náluk a gyakornokok valós projekteken dolgoznak, és egyéni feladataikkal a munkahelyi csoportjuk produktumát egészítik ki. Szakmai fejlődésüket tapasztalt mérnök kollégák mentorálása biztosítja, és külön előny számukra, hogy a gyakorlatot az egyetemi tanulmányaik mellett teljesíthetik.
A vállalatok és a felsőoktatási intézmények közös képzéseket is megvalósíthatnak, kihelyezett tanszékeket működtethetnek, vagy akár saját céges szakirány beindítása is lehetséges. Az együttműködések akár olyan innovatív, gyorsan fejlődő területeket is érinthetnek, amelyek esetében a hallgatóknak nincs lehetőségük az egyetemen belül elsajátítani a szükséges szaktudást.
Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!
Endika Bengoetxea, a budapesti székhelyű European Institute of Innovation and Technology (EIT) képviselője előadásában ismertette az Európai Unió által támogatott, kreativitáson és kiválóságon alapuló hosszú távú autonóm együttműködéseket a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között.
Dr. Horváth Zoltán az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának dékánja az egyik ilyen központ, az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont tevékenységét mutatta be, továbbá az egyetemi-ipari együttműködési lehetőségek közül példaként említette az ELTE és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem intézményközi megállapodását, melynek keretében a kooperatív képzési lehetőséget – és ez ezzel járó krediteket – az Erasmus program támogatásával érkező hallgatók számára is felajánlják. A karon tanulók úgynevezett projektlaborokban dolgoznak, ahol valós kutatás-fejlesztési feladatokat kapnak, és a meglévő nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően rendszeresen fogadnak vendégoktatókat, valamint hallgatói cserékre is van mód, például a CEEPUS program keretében.
A konferencia programjában kiemelkedő szerepük volt azoknak a kurzusoknak, amelyek kialakításában, lebonyolításában vállalatok képviselői vesznek részt, vagy cégek bízzák meg konkrét feladatokkal a hallgatókat, hogy elmélyítsék gyakorlati ismereteiket, és segítsék a vállalkozási készség kialakítását. Így működik például a Széchenyi István Egyetem Komplex vállalati tervezés c. kurzusa, a finn modellre épülő Team Academy a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Jogklinika c. kurzus a Pécsi Tudományegyetemen.
Csizmadia-Csiky László, az Audi Hungaria Kft. képviselője elmondta, hogy a Széchenyi István Egyetemen az Audihoz kötődő tanszékcsoportot hoztak létre, emellett a cég infrastrukturális beruházásokkal is támogatja az egyetemet. A felsőoktatási intézményekkel való együttműködés egyik konkrét hozadékaként említette, hogy egy közösen kifejlesztett folyamatot később a Volkswagen-csoport összes cégénél bevezettek.
A közös képzések egyik legfontosabb hozadékaként említették – a Szent István Egyetem és a Bosch, a Kecskeméti Főiskola és a Knorr-Bremse, illetve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mercedes-Benz AG együttműködésével kapcsolatban –, hogy a hallgatók valós munkakörnyezetben próbálhatják ki magukat. Később pedig, amikor ténylegesen munkába állnak, már rendelkeznek azokkal az információkkal és készségekkel, amelyek a hatékony munkavégzéshez szükségesek, ezzel pedig a cég versenyképességét is növelhetik az oktatási program által.
Az egyetemekkel való együttműködés nem csupán a nagyvállalatok számára fontos – Vitai Judit, a Supra Vita Nyelviskola képzési vezetője azt mutatta be, hogy a náluk Erasmus szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi diákok miként hoztak minőségi változást kisvállalatuk tevékenységébe.
Hozzászólások (0)