„A befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel párosuló pozitív cselekvés”

szerző: Dóczi Ildikó
2013 december 05. Szóljon hozzá

Munkába menet és munkából hazafelé, főleg Budapesten, ha szétnézünk, különös jeleket fedezhetünk fel. A megállók környékén barázdált beton és járólap, lift a metró környékén, berregő gyalogosátkelő lámpák. Hogy ezek miért vannak? A fogyatékossággal élők segítésére. Ha teljesen gyógyítani nem is, de segíteni mindenképpen kell őket, hiszen nem az ő hibájuk, hogy valamelyik érzékszervük nem megfelelően működik. De fontos, hogy ne csak a munka előtt és után, hanem a munkahelyen is figyeljünk fogyatékos társainkra.

Magyarországon még nem elég elterjedt szokás, hogy a munkahelyeket úgy alakítsák ki, hogy megfelelőek legyenek a fogyatékossággal élőknek, hogy ők is akadálymentesen tudjanak közlekedni, hogy a munkatársak és felsővezetők felkészülten (be)fogadják őket.. A negatív hozzáállás azonban nem megfelelő, hiszen nem alakulhat át minden munkahely egyik napról a másikra. Fel kell figyelnünk azokra a munkáltatókra, akiknek igenis célja, hogy akadálymentes környezetet alakítsanak ki, továbbá, hogy fogyatékos társainkat is foglalkoztassák.

Töltse le a Jobline alkalmazását telefonjára!

Idén 18 szervezet kapta meg a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést a Salva Vita Alapítványtól. A díjat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az American Chamber of Commerce in Hungary, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány közösen adta át a pályázati feltételeket sikeresen teljesítő munkáltatóknak. Ezeknek a vállalatoknak célja, hogy az álláskereső fogyatékos emberek munkát találjanak és vállaljanak hosszútávra.

A Fogyatékosság-barát Munkahely elismerés feljogosítja a szervezeteket egy logó használatára, melyen keresztül azt közvetítik, hogy pozitívan fogadják a fogyatékos álláskeresők jelentkezését. Nem elég azonban az ígéret, hiszen az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM) Kiválóság Modellje alapján a szervezeteknek egy kidolgozott koncepciónak kell megfelelniük, mely rövid- és középtávú fejlesztéseket jelent. A vállalatok a logót két évig használhatják, majd ennek leteltével újabb két évre nyerhetik el, ha megfelelnek az előírásoknak.

2013-ban kilenc új szervezet kapott díjat:

-     Accor-Pannonia Hotels Zrt.

-     AmRest Kft.

-     Állás-Pont 2000 Személyi Tanácsadó Kft.

-     BP Business Service Centre Kft.

-     FKI Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.

-     Magyar Telekom Nyrt.

-     MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.

-     Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft.

-     PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.

Továbbá 9 szervezet használhatja további két évig a logót.

-     Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat

-     Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Bababirodalom Bölcsőde és Szolgáltató Központ

-     Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

-     IBM Magyarország Kft.

-     Interplán Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

-     McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft.

-     Provident Pénzügyi Zrt.

-     „Teljes Életért” Nonprofit Közhasznú Kft.

-     Tesco Globál Áruházak Zrt.

A feladat valóban nem egyszerű. Sokszor az egész épületet át kell alakítani, hogy a mozgássérültek, kerekesszékkel közlekedők, a vakok és gyengénlátok, a siketek és nagyothallók is úgy tudjanak közlekedni, hogy nem állja semmi az útjukat, nem kell nagyobb energiát fordítani az óvatosságra, hiszen segítő eszközökkel megoldott az egyik helyről a másikra jutás.

A másik nagy feladat, hogy a munkatársak és a vezetők is felkészüljenek arra, hogy fogyatékosokkal dolgozzanak együtt. Erre több módszer áll rendelkezésre, az egyszerűbb elbeszélgetéseken keresztül, a több napos képzéseken túl, egészen addig, hogy a munkatársak bekötött szemmel, füldugóval vagy épp székhez kötve megtapasztalhassák azt, milyen érzés fogyatékosnak lenni. A saját bőrükön megszerzett tapasztalat segít, hogy harmonikus és hatékony legyen az együttműködés a fogyatékos kollégákkal.

Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!

Felkerestük a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetet, hiszen az ő helyzetük különleges: bár csak idén nyerték el a Fogyatékos-barát Munkahely elismerést, a vállalat alapvetése a fogyatékosok foglalkoztatása, és a cégek segítése, hogy mindez máshol is működhessen.

JL: Meséljen a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről! Mikor alapult a cég, milyen ötlet vezérelte és hogyan sikerült ekkorára nőni?


Szabó Zoltán József, FKI ügyvezető: A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet 2009. december 3-án, tudatosan a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapján jött létre társadalmi célú üzleti vállalkozásként, két fogyatékos (látás- és mozgássérült) szakember munkájának eredményeként. Kommunikációs és audiovizuális akadálymentesítéssel, esélyegyenlőséggel foglalkozunk. Meggyőződésünk, hogy nélkülözhetetlen támogatást nyújthatunk a fogyatékos emberek és a velük foglalkozó szervezetek kommunikációjának fejlesztésében, valamint cégek, önkormányzatok és egyéb (civil) szervezetek esélyegyenlőségi törekvéseinek segítésében. Célunk a fogyatékos emberek és szervezeteik kommunikációjának fejlesztése, valamint vállalkozások és intézmények esélyegyenlőségi törekvéseinek segítése.

Tevékenységünk szolgáltatási (weblapok, ügyfélhívó rendszerek, dokumentumok akadálymentesítése, munkahelyi esélyegyenlőségi terv készítése, akadálymentesítési szakvélemény kiállítása, kommunikációs érzékenyítő tréningek tartása ügyfélszolgálati munkatársaknak stb.) és értékesítési feladatokból tevődik össze (Értéksziget Webáruház az idős és fogyatékos emberek kommunikációjáért), melyeket a kommunikáció, akadálymentesítés és esélyegyenlőség határoz meg.

Értékszemléletünk középpontjában a fogyatékosságügy iránti elkötelezettségünk áll. Cégünk valamennyi munkatársa számára a fogyatékos ember értéket jelent, aki a maga képességeivel, tulajdonságaival, lehetőségeivel és tudásával társadalmunk fontos alkotóeleme.

A cég jövőjét, a tervezhető folyamatokat, valamint a mindennapi munkát és feladatokat illetően elkötelezettek vagyunk szűkebb és tágabb környezetünk védelmében. A fentiek mindegyikét nemcsak cégünk életében igyekszünk megvalósítani, hanem partnerkapcsolatainkban is szorgalmazzuk. 2013. június 21-én DELFIN Díjat (Díj egy Elkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért) kapott cégünk az „Esélyegyenlőség támogatása és diszkrimináció-mentesség vállalaton belül és kívül” közhasznú tevékenységének elismeréséért.

JL: Az Önök egyik célja, hogy a fogyatékossággal élők is könnyen munkát vállaljanak: a velük való kommunikáció, az akadálymentesített környezet és az esélyegyenlőség a három fő tevékenységi körük. De hogyan működnek pontosan? Érkezik egy felkérés, és Önök „akadálymentesítik” a munkahelyet?


FKI: Amikor egy hosszú vonatúton megálmodtuk a cég tevékenységét, úgy gondoltuk, hogy a civil szférából hozott kapcsolati tőkénk alapján meg fognak keresni bennünket cégek, szervezetek akadálymentesítési szándékukkal és esélyegyenlőségi törekvéseik kialakításával. Tudtuk, hogy nehéz lesz az első két év, de nem ilyen elenyésző megkeresésre számítottunk. Alapvetően tévedtünk, ami arra ösztökélt bennünket, hogy eredeti elképzeléseinket újragondolva, átalakítsuk családi mikorvállalkozásunkat. A kommunikáció, akadálymentesítés és esélyegyenlőség területére épített szolgáltatási tevékenységünket kiegészítettük elektronikus kereskedelemmel. Úgy tapasztaltuk, hogy az idős és fogyatékos embereknek életvitelt segítő és kommunikációt fejlesztő eszközöket kínáló webáruház alig létezik. Ezt a vonalat megragadva árbevételünk jelentős része a termékértékesítésből származik. Sajnos csak elvétve keresnek meg bennünket cégek akadálymentesítési szándékkal. Ma már többnyire szakmai állásfoglalás, szaktanácsadás és auditálásban veszünk részt. Referenciáink között a hazai kis cégtől kezdve a multinacionális vállalatig minden szerepel.

JL: Valószínűleg sokkal nagyobb türelem kell a munkaadókhoz, munkahelyekhez az együttműködés során. Van valamilyen kialakított stratégiájuk ezzel kapcsolatban?


FKI: Természetesen. Mi nagyon szeretjük a személyes találkozót elsősorban a leendő ügyfél környezetében. Egy ilyen találkozás során gyorsan végig tudjuk nézni a hiányosságokat, az általunk fejleszteni javasolt területeket. A munkaadók alapmeggyőződése, hogy az akadálymentesítés – akár az ő munkahelyükön is – állami feladat, neki egy fillérjébe sem kerül. Ha fizikai vagy kommunikációs akadálymentesítés szükséges elsősorban kötelezettség miatt, akkor arra alig akarnak pénzt szánni. A megváltozott munkaképességű emberek alkalmazása is ugyanez a kategória, annyi különbséggel, hogy számos sztereotip vonással kötik meg magukat. Igyekszünk lehetőleg jó, pozitív példákat felhozni, azaz a pohár félig tele oldalát próbáljuk meg bemutatni, ami nagyon hatékony és bevált módszer, ha nem a pénz határoz meg mindent.

JL: Önök idén először nyerték el a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést. Ez meglepő, figyelembe véve, hogy az elismerés kiosztásának szempontjai nagyjából megegyeznek az Önök küldetésével. Mi változott ez idő alatt?

FKI: Mi változtunk, fejlődtünk nagyon sokat. Árbevételünket évente megduplázzuk, kapcsolatrendszerünk bővül, ismertségünk növekszik. A cég tényleges működését csak 2010-ben kezdtük meg, a válság közepén indultunk, ahol nem a díjak megpályázása, hanem a fennmaradás volt a tét. Első díjunkat 2012-ben, a többit 2013-ban kaptuk. Ezekhez azonban az energián túl tényleges tevékenységet kellett felmutatni. Másképpen fogalmazva: le kellett tenni valamit az asztalra. Mi az esélyegyenlőség területéhez köthető, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek segítését végezzük, amit egyrészt DELFIN (Díj egy Elkötelezett, Fenntartható és Innovatív Nemzedékért) díjjal, másrészt Fogyatékosság-barát Munkahely elismeréssel jutalmaztak. Mi változtunk és nőttünk fel, értünk el eredményeket ahhoz, hogy ilyen elismerésben részesülhessünk.

JL: Önök hogyan valósítják meg a vállalaton belül a Fogyatékosság-barát Munkahely követelményeit? Alapjában eszerint lett tervezve a munkahely, vagy folyamatosan, menet közben alakítják, akadálymentesítik azt?

FKI: Számunkra egyértelmű, hogy a cég, amiben és ahol dolgozunk, akadálymentes legyen. Mivel mi magunk, cégalapítók is fogyatékos emberek vagyunk, soha nem merült fel kérdésként, hogy kell-e akadálymentesíteni, vagy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazni, környezetünket élhetőbbé és fenntarthatóbbá tenni. Mi tudatosan figyelünk az akadálymentesítésen túl a vállalati sokszínűségre, az egyenlő esélyek megtartására. Nálunk a megváltozott munkaképességű munkavállaló épp úgy értékes, mint aki nem az. Ugyanakkor tisztában vagyunk az ilyen emberek korlátaival és teljesítményével is. De mi már így tervezünk és végzünk feladatokat pl. a fogyatékosságból adódó nehézségekkel együtt. Cégünk 3 dolgot vállalt: alkalmazunk legalább egy fogyatékos munkavállalót, elkészítjük cégünk fogyatékossá váló munkavállalóira vonatkozó megtartási irányelveket, és elősegítjük a Fogyatékosság-barát Munkahely logó megismertetését.

JL: Fontos szempont volt még az elismerés kiosztásánál az is, hogy mennyire van lehetősége egy fogyatékossággal élőnek komolyabb, szakmai munkát végeznie – Önöknél milyen arányban foglalkoztatnak fogyatékossággal élőket?

FKI: Cégünknél jelenleg mindenki fogyatékos munkavállaló. Szakmai előmenetelüket azzal segítjük, hogy egyrészt hozzáférést biztosítunk cégünk könyvtárához, másrészt szakmai konferenciákon, esetleg továbbképzéseken vesznek részt. Nálunk minden munkavállaló antidiszkriminációs képzésen vett részt az Egyenlő Bánásmód Hatóság szervezésében, amelyről oklevelet is kaptunk. Egyik kollégánk főiskolai tanulmányait pedig támogattuk a foglalkozási rehabilitáció területén. Igyekszünk képviselőket küldeni a tevékenységünket érintő szakmai rendezvényekre, és minél nagyobb kapcsolati tőkére szert tenni. Mindebben valamennyi munkatársunk részesül.

JL: Hogyan, milyen módszerekkel készítik fel az egészséges munkatársakat arra, hogyan dolgozzanak együtt fogyatékos társaikkal? Coaching-okat, képzéseket tartanak? Hasonló módszerekkel dolgoznak, dolgoztak a referencia cégeknél is?

FKI: Cégünk csupán néhány főt foglalkoztat. A jelenlegi gazdasági környezet sajnos még nem teszi lehetővé, hogy nagyobb létszámot foglalkoztathassunk, de mindannyian a nagyobb és sokszínűbb foglalkoztatást támogatjuk. A toborzást és kiválasztást a cégvezetők végzik, akik a munkára alkalmas, empatikus és megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkező munkavállalót fogják alkalmazni.

Ha tetszett a cikk, lájkolja a Jobline Facebook-oldalát!

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen
Hozzászólások (0)