A kártérítésre „rámehet” a vezetők háza is?
A Polgári Törvénykönyv változásával, ha egy KKV ügyvezetője vagy más vezető állású munkavállalója úgy ír alá egy szerződést, hogy az abban foglaltakat nem tudja teljesíteni, és ezzel kárt okoz a másik szerződőnek és saját cégének is, március 15-e után a kárért már magánvagyonával is felel.
A most megjelenő vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása Nyugat-Európában illetve az Egyesült Államokban már széles körben elterjedt, míg a hazai cégvezetők, noha egyre inkább biztonság- és kockázattudatosak, csak az elmúlt hónapokban, a Ptk. változtatásaiból kifolyólag kezdtek el nagyobb létszámban ilyen megoldásokat keresni.
Töltse le a Jobline alkalmazását telefonjára!
„Az elmúlt hónapokban főként a KKV-szektor tagjai voltak azok, akik, felismerve a lehetséges veszélyt, egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak az új felelősségbiztosítás iránt, saját vagyonuk védelme érdekében. Hiszen a harmadik félnek okozott kárért egyetemlegesen felel a társaság és a vezető, és ezen vállalkozások méretéből is adódóan számukra egy-egy káresemény végzetes is lehet, de felelősségbiztosítással minimalizálható a kár” – mondta Sinkó Ferenc, a Generali vállalatbiztosítási igazgatója.
Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azon károkért, melyeket e minőségükben okoznak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek. A 2014. március 15-ével hatályba lépő Polgári Törvénykönyv jelentőst változást hozott, ugyanis harmadik személyekkel szemben a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek az általuk okozott károkért, azaz a károsult nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona terhére is kártérítést követelhet. Az új szabályozással így a vezető tisztségviselő közvetlen perlése is lehetővé válik, mind a társaságtól, mind a vezető tisztségviselőtől a teljes kárt lehet követelni.
· egy faipari feldolgozással foglalkozó cég ügyvezetője tudta, hogy a szalagfűrész gépek hibásak, és ennek ellenére aláírt egy szerződést a cég nevében, majd a cég nem tudja teljesíteni a szerződését, így felmerült az ügyvezető felelőssége. Az ügyvezető március 15-ét követően a megrendelőnek okozott kárért magánvagyonának terhére a faipari céggel egyetemlegesen felel.
Hozzászólások (0)