Mennyi az ideális képernyőidő? A tudomány válaszolt
Nem is olyan forró a kása, amilyennek tűnik.
Számos ijesztő történetet olvasni arról, hogy a képernyő előtti időtöltés mennyire rosszat tesz nekünk. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a túl sok képernyőidő a tinédzsereket boldogtalanná teszi, ám ha egy óránál kevesebb időt töltenek a technológiák használatával, akkor is ez lesz a következmény. A konklúzió tehát az, hogy bár a közösségi médiában és a számítógép előtt töltött időt érdemes mérsékelni, a ránk gyakorolt hatásaik korántsem olyan rosszak, mint ahogy azt feltételeztük.
Több képernyőidő, kevesebb elégedettség
A közösségi média rossz hírnévnek örvend a mentális egészség terén. Miközben legtöbbünk örömmel görgeti a Facebook vagy Instagram oldalát, annak is a tudatában vagyunk, hogy jótékony hatással volna ránk, ha nem használnánk ennyit az okostelefont. Egy új kutatás szerint a képernyő túl hosszú időn át tartó bámulásától romlik a hangulatunk. A San Diego State University pszichológusai több mint egy millió nyolcadik, tízedik és tizenkettedik osztályos tanulót vizsgált országszerte, és megállapította, hogy a számítógéphez ragadt tizenéveseknek észrevehetően rosszabb a kedélyük. A felmérés során a diákokat megkérdezték arról, mennyi időt töltenek a telefonjuk, tabletjük és számítógépük előtt, illetve a személyes kapcsolataikról és kedélyállapotukról is kikérdezték őket. Átlagosan a tizenévesek nagyobb valószínűséggel voltak boldogok, ha több időt fordítottak olyan tevékenységekre, mint a sport, az olvasás, a szemtől szembe történő interakció.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Az sem jó, ha teljesen kiiktatjuk életünkből a közösségi médiát
Jean M. Twenge pszichológus professzor elmondta, hogy bár a sok közösségi média használata boldogtalansághoz vezet, a boldogtalanság nem vezet több közösségi média használathoz. Ugyanakkor a képernyőidő teljes hiánya sem vezet elégedettséghez, sőt. Az eredmények szerint azok a legboldogabb tanulók, akik megközelítőleg egy órát töltenek a gépek előtt, és boldogságuk szintje fokozatosan csökken a képernyőidő növekedésének arányában. „A kulcs tehát a digitális média limitált használata” – véli Twenge, és hozzáteszi, „tűzzük ki célul, hogy két óránál többet nem töltünk fent a neten, és próbáljuk meg növelni a személyes interakciók és a testmozgás gyakoriságát”.
Sok minden függ a közösségi média használatának milyenségén
Allison Abrams pszichoterapeuta szerint a közösségi média használata különösen azok számára ártalmas, akik szorongással vagy depresszióval küzdenek, vagy valamilyen módon nem elégedettek az életükkel. Amennyiben a közösségi médiát a hosszú távú barátságok megtartására, kapcsolattartásra használjuk, kevésbé vagyunk sérülékenyek negatív hatásaira, ám ha időnk nagy részét a hírfolyam görgetésével, más emberek életének kémlelésével töltjük, és összehasonlítjuk a sajátunkéval, akkor nagyobb a kockázata a depresszió vagy a szorongás tüneteinek kialakulására, vagy súlyosbodására, különösen azoknál, akiknek túl kevés az önbecsülésük.
Egy másik tanulmány, amely a Frontiers in Psychology című szakfolyóiratban jelent meg, megállapította, hogy a függőség kialakulásáért nem a technológia hibáztatható, hanem inkább a társadalmi interakció iránti szükséglet. Az emberekben nagyon mélyen gyökerezik az a vágy, hogy másokkal kapcsolódjanak, és az okoseszközökön keresztül ezt könnyedén megteremthetik. Vagyis nem a technológia hozza létre a függőséget, hanem az emberi kapcsolatok iránti vágyunk válhat addiktívvá, amelyre meglehetősen egyszerű megoldást nyújtanak ezek az eszközök.
Az is kiderült, hogy a közösségi média nem olyan rossz, mint ahogy azt feltételezzük: A University of Missouri kutatása azt találta, hogy a közösségi média egyáltalán nem helyettesítheti a személyes interakciókat, és nem is gyakorol rájuk jelentős negatív hatást.
Minden egyensúly kérdése, és a képernyő túlzott bámulása soha nem jó ötlet, főleg ha a fizikai aktivitás vagy az alvás kárára végezzük. Ám ha mérsékelten használjuk, akkor az okoseszközök hasznosnak bizonyulnak a kapcsolattartáshoz, amennyiben a személyes találkozó nehezen kivitelezhető, sőt a videójátékok mérsékelt használata javíthatja a koordinációs, problémamegoldó képességünket, valamint a memóriánkat. Számos tudományos bizonyíték mond ellent annak a mítosznak, hogy a képernyő negatívan befolyásolja testünket és elménket, szociális kapcsolataink minőségét – feltéve, ha tudatosan használjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket.
A Business Insider cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!