Hogyan adja el magát az álláskereső?

A siker döntő tényezője lehet, mit és legfőképpen hogyan mondunk el magunkról az állásinterjún. A következő tanácsok abban segíthetnek, hogy bármilyen pozíció esetében célba lehessen érni. Nem kell mást tenni, mint szem előtt tartani a következő lényeges tanácsokat, amikor magunkról beszélünk az interjún.

A megoldás

A cégek azért hoznak létre új státuszokat vagy töltenek be meglévő „üres” pozíciókat, mert így akarnak megoldani valamilyen akut problémát. Ilyen lehet például a sikertelen reklámozási gyakorlat vagy a hosszú ügyfélszolgálati procedúra. Úgy készülhet fel az álláskereső leghatékonyabban az interjúra, ha képes azonosítani, felfedni a hirdetés mögött megbúvó problémákat. Előfordul, hogy mindez nem derül ki az álláshirdetésből. Ez esetben érdemes egy kis kutatást végezni a céget vagy az adott iparágat illetően. Saját példákat kell gyűjteni, miként sikerült a múltban hasonló helyzeteket megoldani. Pályamódosítás esetén hasznos észben tartani, hogy sok probléma nem iparág-specifikus. Meghúzódhat a háttérben például a hatékony projektmenedzsment hiánya, vagy épp a csapatmunka összeomlása.

Különlegesnek tűnni

Kerülni kell az üres kliséket. Álláskeresőként meg kell próbálni konkrét történetekkel, releváns példákkal alátámasztani a képességeket, személyes jellemzőket. Nem elég annyit mondani, hogy jól együtt tudunk dolgozni másokkal. Érdemes beszélni azokról a csoportokról, akikkel együttműködött a jelentkező, illetve mit tanult ezekből a szituációkból. Ha azt szeretné kihangsúlyozni az interjún, mennyire precíz, pontos, hasznos lehet egy olyan történettel készülni, amelyből kiderül: ezzel a szemlélettel mennyi időt és pénzt sikerült korábbi munkaadójának megspórolni.

Pozitív hozzáállás

Nem szabad a korábbi munkahelyre panaszkodni, illetve a volt főnökre, kollégákra hárítani a felelősséget. Ellenkező esetben úgy tűnhet, nehéz az álláskeresővel együttműködni vagy nem elég lojális. Még ha azért is hagyta ott a jelölt dühében korábbi cégét, mert főnöke nem értett eléggé a szakmájához, helyesebb arra hivatkozni, hogy munkavállalóként megérett egy olyan komolyabb kihívásra, mint amilyennek ez az ajánlat is tűnik. Ezzel könnyedén ki lehet szabadulni egy potenciális interjú-gyilkos helyzetből, ráadásul az álláskereső sokkal vonzóbbnak tűnhet az interjúztató számára is.

Gyakorlat teszi a mestert

Készíthetünk három vagy négy hatásos hanganyagot, amely bemutatja korábbi sikereinket, illetve képességeinket. Egy ilyen felvétel rövid, tömör és direkt, így könnyű megjegyezni. Próbáljuk a tükör előtt hangosan memorizálni ezeket a mondatokat. Például „15 százalékkal sikerült csökkentenem a termék-kiszállítás költségét anélkül, hogy ez a cégemnek egy forintjába is került volna”. Érdemes kérdéseket is feltenni magunknak: „Mi volt a legnagyobb eredményem a legutolsó munkahelyemen?”, vagy „Miért vagyok jobb a többi jelentkezőnél?”

Okosan az önéletrajzról

Az önéletrajz, motivációs levél áttekintése valószínűleg szintén az interjú részét képezi majd. Mivel az önéletrajz általában rövid, tömör, a munkahelyi tapasztalatokra mindenképpen érdemes részletesen is kitérni. Egy CV általában tartalmazza a „mit”, de nem tér ki a „hogyanra”. Nem elég annyit mondani, hogy „két beosztottam volt”. Azt is ki kell fejteni, milyen készségek birtokában milyen típusú problémákat, hogyan sikerült megoldani. Érdemes azt is megemlíteni, milyen dicséretekben részesült a dolgozó előző munkahelyén.

Kulcs a nonverbális kommunikáció

Sok mindent elárulunk magunkról nem verbális viselkedésünkkel, testtartásunkkal vagy éppen az arckifejezésünkkel. A rossz testbeszéd, nyugtalan testhelyzet könnyedén leronthatja az elhelyezkedési esélyeket. Míg egy kissé előre hajolva testtartásunk érdeklődést sugall, addig túlságosan hátra dőlve nyegleséget, nagyképűséget üzen. Szintén visszaüthet, ha valaki a beszélgetés közben a táskáját, a tárcáját szorongatja, vagy zsebre dugott kézzel tárgyal. Egy pozitív kisugárzású, mosolygós jelölttel azonban szívesen beszélgetnek az állásinterjún. Igazán megnyerő akkor lehet az álláskereső, ha a szemkontaktusra is odafigyel. Nem mindegy azonban, hány interjúztató ül vele szemben, hiszen mindegyikükre oda kell figyelnie. Nem szégyen otthon egy baráttal, családtaggal gyakorolni a kézfogást sem: a túlságosan agresszív üdvözlés ugyanis legalább annyira visszaüthet, mint az erőtlen, petyhüdt kézfogás.