Munkaügyi szabálytalanságok hálójában
Némi javulást mutat, azonban továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség legfrissebb, 2010-es adatai szerint. Ez azonban csak egy, a hatóság által feltárt visszaélések közül. Az OMMF ugyanis az ellenőrzött munkáltatók 57 százalékánál talált valamilyen munkaügyi szabálytalanságot az elmúlt évben.
Felgöngyölített ügyek
Az OMMF ellenőrzési adatai alapján mintegy 8 százalékkal – 65-ről 57-re – csökkent egy év alatt a munkaügyi jogsértések aránya. Míg 2009-ben az ellenőrzött munkavállalók 63 százaléka szenvedett el valamilyen jogsértést, addig ez a szám tavaly már „csak” 50 százalék volt. Gedeon András, a főfelügyelőség szóvivője a Jobline Magazinnak nyilatkozva kiemelte az ellenőrzések évről-évre erősebb visszatartó erejét. Hozzátette, a munkáltatók körében valamelyest javult a foglalkoztatási kultúra, illetve esetükben tapasztalják a jogszabályi rendelkezések alaposabb ismeretét is.
Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanságnak számít hazánkban a feketefoglalkoztatás. Az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszi ki a munkaszerződés és a bejelentés nélküli munkavégzés. Az ismertté vált alkalmi munkavállalói könyves visszaélések visszaszorulásához nagyban hozzájárult az egyszerűsített foglalkoztatás új, visszaéléseket is nehezítő szabályozása. Árnyalja viszont a képet, hogy helyettesítő megoldásként sokan választották a hagyományos munkaviszony szerinti, gyakran részmunkaidős foglalkoztatást az egyszerűsített helyett. A visszaélések lehetőségét kereső munkáltatók a papíron 4, valójában 8, esetleg több órás munkaidő elrendelésének jogsértő gyakorlatával, és jellemzően a munkaidő nyilvántartások manipulálásával próbálják megkerülni a bérek és járulékok teljes összegének megfizetését.
A szabálytalanságok egyéb formáinak előtérbe kerülése mellett kissé átrendeződött a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása is. Például az építőiparban tapasztalt minimális csökkenés a gazdasági válság hatásaként is értékelhető. Tendenciaként állapítható meg, hogy egy bizonyos mérethatárig, amíg az alvállalkozói lánc egyértelműen nyomon követhető, a feketemunka csak elvétve fordul elő.
Negatív tendencia
Romlott viszont a feldolgozóipari munkáltatók „bejelentési kedve”. 2009-ben a feketefoglalkoztatás 4 százaléka esett erre az ágazatra, míg a múlt évben ez az arány 6 százalék. A jogkövető foglalkoztatási gyakorlat a nyomozás, biztonsági tevékenységet ellátó munkáltatók esetében mutatta a legkedvezőtlenebb képet. Ez az ágazat foglalkoztatta a vizsgált időszakban a feketemunkások közel harmadát, mintegy 30 százalékát. Ezzel a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés itt ölti a legnagyobb méreteket, megelőzve az építőipart is. Az ágazatra jellemző foglalkoztatási gyakorlat alapján rendszeresen találkoznak a munkaügyi felügyelők alvállalkozói láncolatok sorával. Az ellenőrzést sokszor teljesen ellehetetleníti, hogy az alvállalkozó cégeket helyből már „bukásra” alapítják, ezek a munkaadók bizonyos bírságösszeg felhalmozása után eltűnnek vagy megszűnnek.
Bíztató jelek
Kedvező változás tapasztalható viszont a kereskedelmi vállalkozások esetében a bejelentés nélküli munkavállalók számát tekintve. A tavalyi évben ez az ágazat termelte ki a harmadik legtöbb feketemunkást, mintegy 10 százalékot, míg ez az egy év alatt a felére csökkent. A vendéglátásban a korábbi időszakhoz hasonló arányú – 6 százalék – maradt a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ez szintén a szabálytalan alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés formájában öltött leggyakrabban testet: nem volt a munkavégzés helyszínén, vagy nem volt az adott napra vonatkozóan a dátum beírva. A súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése. A tapasztalatok alapján elmondható e két ágazatról, hogy a munkáltatók alkalmaznak egy minimális számú bejelentett munkavállalót, majd további munkaerőigényüket „alkalmi munkavállalói könyves dolgozóval”, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott vagy „csak éppen beugrottam” kisegítőkkel, családtagokkal igyekeztek pótolni.
A feketemunkával kapcsolatban szembetűnő változás, hogy jelentősen visszaesett a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott külföldi munkavállalók aránya. Ennek elsődleges oka, hogy 2009. január 1-től már nem kell munkavállalási engedély a – korábban szabálytalan foglalkoztatással leginkább érintett – román állampolgárságú munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez.
A munkaidővel, pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok száma jelentősen nem változott. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályszegések azonban jelentős csökkenést mutatnak. Enyhén mérséklődött a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók köre. A Főfelügyelőség tapasztalatai alapján a munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését is gyakran próbálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével leplezni, ami szintén súlyos jogsértésnek számít.
A kötelező legkisebb munkabér szabályainak nyílt megsértése változatlanul ritka (az összes szabálytalansággal érintett munkavállaló 2 százaléka). Ugyanakkor az írásba foglalt, visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, valamint a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértések mértéke elérte az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott 12 százalékát. E szabálytalanság közel 2/3-át még mindig a feldolgozóipari és gépipari munkavállalók sérelmére követték el.
Büntetési összegek
Az OMMF a múlt évben összesen több mint 3 milliárd 230 millió forint összegben szabott ki munkaügyi bírságot, a feltárt jogsértéseket elkövető 14 302 munkáltató közül 11 075 vállalkozással szemben. A munkaügyi bírsághatározatok kiugró aránya egyértelműen a 2009. évi törvénymódosítással magyarázható, amely – a döntéshozó mérlegelési jogkörét leszűkítve – kötelező bírságalkalmazást írt elő a legsúlyosabb szabálytalanságok jogkövetkezményeként.