Nehéz kérdés az állásinterjún: mik a gyengeségei?

Szinte minden pályázó biztos lehet abban, hogy az állásinterjún neki szegezik a kérdést: milyen erősségei, illetve gyengeségei vannak. Bár az interneten rengeteg példa segít megtalálni a tökéletes megoldást, vigyázni kell, nehogy „tucat” választ adjon a jelölt. Hogyan lehet kitűnni a tömegből? Ebben segít a héten a Jobline Magazin.

Dilemma

Bármilyen könnyűnek is tűnhet az első pillanatban felsorolni néhány jó vagy rossz tulajdonságot, nem mindegy, mit emel ki a munkavállaló. Az erősségek felsorolása általában nem okoz komoly problémát. Az izzasztó pillanatok inkább a negatív tulajdonságok felsorolásával kezdődnek. A dilemma a következő: hogyan jellemezze a hiányosságait úgy a pályázó, hogy közben ne zárja ki magát az esélyesek egyre csökkenő táborából?

A siker titka ezúttal is a felkészülés és az alapos önismeret. Aki komolyan veszi az álláskeresést, elég időt és energiát szán az erősségek-gyengeségek feltárására is. A legegyszerűbb, ha kérdéseket tesz fel magának a jelölt: „Inkább kezdeményező vagy visszahúzódó típus vagyok, amikor kommunikálnom kell másokkal? Mekkora gondot okoz mások előtt beszélni? Egyedül vagy csapatban vagyok-e hatékonyabb? Hogyan élem meg a konfliktushelyzeteket a munkában és a magánéletben?”

Hitelesség

A legnagyobb hiba, amit elkövethet egy pályázó, ha „lefagy” és semmit sem válaszol. Rossz üzenete van annak is, ha az álláskereső azt állítja, egyáltalán nincsenek gyenge pontjai. Sokkal hitelesebbnek tűnik az, aki nyíltan mer beszélni fejlesztendő tulajdonságairól, kisebb hibáiról. A lényeg ez esetben is a megfelelő „tálalás”. A gyengeségek ugyanis nem mindig befolyásolják az adott munkakört betöltő dolgozó teljesítményét. Jó példa erre egy olyan jelölt esete, aki egyedül hatékonyabban teljesít, mint csapatban, de a munkakör nem követeli meg a csoportos munkavégzést.

A jól megfogalmazott negatív tulajdonságok akár erősségként is „eladhatóak”. Bár a „türelmetlen” jelző nem éppen szerencsés, azonban máris jobban hangzik, ha a jelölt hozzáteszi: nem hagyja annyiban a dolgokat, ez sarkallja újabb és újabb teljesítményekre. Szintén segít enyhíteni a kínos pillanatokat, ha az álláskereső egyből gyengesége kiküszöbölésére, lehetséges megoldására helyezi a hangsúlyt.

Összességében – amennyire lehetséges – érdemes tartózkodni a személyes jelzők hosszas taglalásától. Helyette a beszélgetés közben érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a szakmai tapasztalatokra. Törekedni kell arra, hogy a gyengeségeket erősségekké fordítsa az álláskereső az adott szituációban. Ha pedig sehogy sem kerülhető el a kérdés: a jelöltnek érdemes példákkal demonstrálni, hogy képes tanulni korábbi hibáiból, illetve elkötelezett a folyamatos fejlődés mellett.