Álláskeresés tudatosan vagy találomra
Megvizsgálják-e az álláskeresők, hogy mennyire felel meg a tapasztalatuknak, végzettségüknek, tudásuknak a megpályázott pozíció? Milyen eredményhez vezethet, ha valaki csak vaktában lövöldözve keres állást? Ezúttal egy HR vezető számol be toborzás-kiválasztási tapasztalatairól a Jobline Magazin olvasóinak.
Az érem két oldala
Gyakran panaszkodnak az álláskeresők arra, hogy nem kapnak visszajelzést a cégektől, azonban az is rendszerint előfordul, hogy a pályázók nincsenek tisztában azzal, mire, hová adják be a pályázatukat. Valós probléma a visszajelzés hiánya, amely rengeteg okra vezethető vissza – állítja Zámbó-Kiss Zsolt, a Greensolar Equipment Manufacturing Kft. HR vezetője. A szakember ezt elsősorban a jelentkezések rendkívül magas számára vezeti vissza, amelyet véleménye szerint többek között a rendkívül magas munkanélküliségi ráta, a munkaerőpiac regionális és strukturális egyenlőtlensége idéz elő.
„Ugyanakkor tapasztalatom szerint sajnos a beadott pályázati anyagok döntő többsége alig vagy egyáltalán nem találkozik az álláshirdetésben megfogalmazott elvárásokkal” – teszi hozzá Zámbó-Kiss Zsolt. Úgy véli, az iskolai végzettségek tekintetében aránytalanul magas a felsőoktatásból kikerülőek aránya a technikusi, vagy emelt szintű, felsőfokú szakmai képzőintézmények által biztosított szakmákkal szemben. A felsőoktatás struktúráját tekintve sem mindig a (lokális) piac igényeit képezi le. Példaként említi, hogy a műszaki felsőoktatásban még mindig nem súlyponti kérdés a nyelvoktatás, vagy a költséghatékonysági szemlélet elterjesztése, holott a munkaadók részéről reális kereslet van mindkét kompetenciára. A HR vezető ugyanakkor sok esetben a pályázók tájékozatlanságának is tulajdonítja, hogy „vaktában”, szinte minden létező állásajánlatra beadják a jelentkezésüket.
Gyakorlati tanácsok első kézből
„Hiába unásig ismételt, örökzöld téma, de megkerülhetetlen kérdés az állást ajánló cégek tevékenységének előzetes feltérképezése” – vallja Zámbó-Kiss Zsolt. A szakember szerint a legtöbb álláskereső pályázati anyagán azonnal látszik, hogy egy sablonos, sok helyre elküldött önéletrajzról van szó, amit később a telefonos vagy személyes interjúk tapasztalatai is alátámasztanak. Ilyenkor a jelentkezők többségét az is felkészületlenül éri, ha a cég profiljáról kérdezik. A napelem-gyártásra alkalmas, kulcsrakész gyártósort tervező, fejlesztő, gyártó és üzembe helyező Greensolar Equipment Manufacturing Kft. HR vezetője arra is figyelmeztet, hogy a kényelmetlen szituációk nagy része megelőzhető lenne, valamint az álláskeresés sikerességét is pozitívan befolyásolná, ha a jelöltek az állást hirdető cégek tevékenységéről előzetesen tájékozódnának.
Zámbó-Kiss Zsolt további gyakorlati tanácsként említi az álláshirdetések értelmezését. Úgy véli, ha a jelentkező értelmezi és mérlegeli az álláshirdetés tartalmát, úgy mindkét fél részére időt és energiát takarítana meg. Ha szektor vagy iparág specifikus elvárások fogalmazódnak meg egy hirdetésben, akkor azokra valóban szükség van. Ha nyelvtudást kérnek a munkakör betöltéséhez, akkor valószínű, hogy azt le is ellenőrzik, ha pedig konkrét tapasztalatokat várnak el a cégek, úgy azokra a sikeres pályázónak a szakma gyakorlása során is szüksége lehet. A HR szakember hangsúlyozza, túlzó optimizmussal egyetlen jelölt se állítson maga elé teljesíthetetlen terveket, hiszen ez a sikeres elhelyezkedés helyett újabb és újabb elutasításhoz vezethet.