Stresszinterjú: az álláskereső kezében a megoldás!

Sokat beszélnek a stresszinterjúról, de csak ritkán alkalmazzák. Akadnak olyan „HR-szakemberek”, akik szerint az álláskeresők idegesítésével több, pontosabb információhoz lehet jutni a várható teljesítményről. Szerencsére kisebbségben vannak. Most kiderül: mi a teendő, ha valaki mégis egy stresszinterjú kellős közepén találja magát…

Stressz-helyzetben

Nincs egyetértés a HR-szakmában a stresszinterjút illetően. Sokan még a használhatóságát is kétségbe vonják. Az árulkodó jelekre éppen ezért minden álláskeresőnek különösen oda kell figyelni. Gyanút foghat a pályázó, ha félórás állva várakoztatás után végre behívják, majd szúrós tekintettel követik minden mozdulatát. Az interjúztató kérdez, de nem is kíváncsi a válaszra, hanem közbevág: „Csak ennyi?”. Furcsa kérdések záporoznak, esetleg nem is figyelnek a jelöltre, amint beszélni kezd. A szobában egyébként is nagyon meleg van, a szék pedig kényelmetlen és túl alacsony. Miközben az álláskereső hebegve-habogva mentegetőzni kezd, hirtelen rádöbben, egy stresszinterjún van!

Meglepetés helyett: felkészülés

Stresszinterjún a pályázónak minél hamarabb el kell döntenie: hajlandó-e belemenni a játékba vagy sem. Mérlegre kell tennie, elég fontos-e számára az adott állás. Persze az álláskeresők egy része már az interjú előtt halálra izgulja magát. Amikor pedig odakerülnek, már annyira idegesek, hogy nem is veszik észre, mi történik velük.

A félelem, a szorongás csökkentésének egyik legjobb módja a tájékozottság. Minél több információ birtokában van a jelentkező, annál magabiztosabb lesz, ráadásul kisebb a valószínűsége egy kellemetlen meglepetésnek a felvételi beszélgetésen. Bizonyos kérdéseket – mint például hol lesz pontosan az interjú; kik lesznek jelen; ki dönt a felvételről; ki lesz a főnöke, ha felveszik; meddig tart az interjú; hány kör várható; milyen a felvételi folyamat” – még az interjú előtt érdemes feltenni a cég képviselőjének. A kapott válaszok (esetleg azok hiánya) sokat elárulnak a vállalatról és a várható interjú stílusáról.

Válaszreakció

Ha szükségesnek érzi az álláskereső, kedvesen figyelmeztetheti az interjúztatót az udvariasság szabályaira. Nyugodtan mondhatja például, hogy „ha nincs kifogása ellene, befejezném az előbb elkezdett történetet...”. Sokat segíthet az is, ha a jelölt még az interjú előtt felteszi magának a kérdést, mi lehet a legrosszabb, ami történhet vele. A válasz pedig egyszerű: nem veszik fel. A kérdés, hogy milyen árat hajlandó fizetni a pályázó az adott pozícióért? Vajon hogyan fognak vele később bánni, ha már a kapcsolat kezdetén stresszelik, esetleg megalázzák?!

A kutatások nem igazolják azt a feltevést, hogy a jelentkező a stresszinterjún feltétlenül őszintébb lesz. Egy felvételi beszélgetésen ráadásul a pályázó is kérdezhet. Nyert ügye van annak, aki képes átvenni az irányítást egy jó kérdéssel. Kockázatos, de igazán hatásos lehet, ha visszakérdez a leendő munkavállaló: „Most, hogy válaszoltam erre a kérdésre (mosoly), kíváncsi lennék, Ön mit válaszolna ugyanerre?”.

Sakk-matt

A stresszinterjúnak csak kivételes esetekben, ellenőrzött körülmények között, szakemberek által vezetve van létjogosultsága. Csak akkor, ha a munkavégzés során valóban várható, hogy rendszeresen feszült, stresszes helyzetekben kell dolgozni. Ezt még az interjú előtt jelezni szokták, hogy az álláskereső felkészülhessen, hiszen az ilyen jellegű munkahelyen is előre lehet számolni konfliktusokkal. Más esetekben ez inkább csak az interjúztató szaktudásának hiányával magyarázható. Ilyenkor – különösen, ha az interjúztató a leendő munkahelyi vezető – a legjobb megköszönni a lehetőséget, majd udvariasan távozni!

Szerző: Gerlei Béla

Karrier Plusz