Munkavállalási lehetőségek Németországban

Szabadon, munkavállalási engedély nélkül dolgozhatunk ezután Ausztriában és Németországban. A két nyugat-európai ország május 1-én nyitotta meg munkaerőpiacát az unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai előtt. De mely szakmák képviselői találhatnak legkönnyebben munkát Németországban?

Ők a nyertesek?

Elsősorban az egészségügyi ápolók, az építőipari szakmunkások, szerelők, valamint a vegyipari, és gépipari technikai személyzet számára jelenhet új munkalehetőséget az, hogy – Ausztria mellett – Németország is megnyitotta munkaerő-piacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt. Ezeken a területeken kívül továbbra is magas maradhat a kereslet az informatikusok, orvosok, kutató-fejlesztő mérnökök, természettudósok iránt. A megfelelő nyelvismeretre – munkakörtől, pozíciótól függően – természetesen ezúttal is felhívják a figyelmet a szakemberek.

Magyarországról egyébként több tízezren vállalhatnak Németországban munkát, ugyanakkor ez nem jelenti a migráció hirtelen emelkedését, mivel a nyelvtudással rendelkező, szakképzett munkaerő a kétoldalú együttműködési szerződések keretében már eddig is el tudott helyezkedni a nyugat-európai országban. Kőrösi István, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott, a német gazdaság a kelet-közép-európai országok munkaerő-kínálata számára a legvonzóbb külföldi partner.

Az eddigi felmérések szerint Ausztriában elsősorban a magyarokat, Németországban a magyarokat és a lengyeleket várják a legszívesebben. Az informatikai és villamosmérnökök iránti igény évente 20 százalékkal nő Németországban, az autóiparban pedig a következő két évben 11 ezer új mérnöki állást létesítenek. A pénzügyi szektorban és termékértékesítésben is növekszik a kereslet a jól képzett külföldi munkaerő iránt. Érdekesség, hogy külföldi sofőröket is növekvő számban alkalmaznak.

Bér-kérdés

A német és a kelet-közép-európai bérek között jelenős különbségek vannak, ugyanakkor a nyitásnak köszönhetően az újonnan beáramló munkaerőt a jövőben már nem lehet alacsonyabb bérért foglalkoztatni, mint a német tarifaszerződésben megállapított bér. Az azonos bérezés mellett a társadalombiztosítási befizetési kötelezettségek és jogosultságok területén is hasonló lesz a helyzet.

A jövőben tehát valamennyi tagállamban szabadon, azaz munkavállalási engedély és előzetes munkaerő-piaci vizsgálat nélkül vállalhat munkát valamennyi magyar állampolgár. A két uniós tagállammal, Ausztriával és Németországgal egy időben egyébként Svájc is megnyitotta előttünk munkaerő-piacát.

Forrás: MTI