Munkahelyváltás: kényszer vagy szabad akarat?

Továbbra is a leépítést tartják munkahelyváltásuk egyik legfőbb okának a megkérdezett magyar dolgozók. Második a sorban a tudatos karrierépítés és csak ezt követik az anyagi szempontok. A Jobline Magazin ezúttal azt vizsgálja: kik és mi alapján kényszerülnek rá a váltásra, vagy döntenek önszántukból egy új munkahely mellett?

Leépítés, állásvesztés

A pénzügyi válság miatti leépítést, a szervezeti összevonásokat, vagy éppen a csoportos létszámleépítést nevezték meg elbocsátásuk elsődleges okaként a Karrier Plusz által idén tavasszal készített felmérés résztvevői. A 788 megkérdezett, potenciális álláskereső 28 százaléka említette állásvesztése okaként a leépítés valamely formáját. Így sokan számoltak be munkahelyük felszámolásáról vagy arról, hogy pozíciójuk – munkakörük egyoldalú megváltoztatásával – szűnt meg.

Tudatos karrierépítés

Jóval kevesebben, a válaszadók 14 százaléka jelölte meg a tudatos karrierépítést újbóli elhelyezkedése fő okaként. Esetükben a tanulás, a fejlődés, a szakmai továbblépés igénye fogalmazódott meg leggyakrabban. A karrierjüket tudatosan építő álláskeresők nagy része kijelentette: új kihívásokat, célokat keres, és mivel nem volt előrelépési lehetősége a cégen belül, ezért máshol szeretné kipróbálni magát a munkaerőpiacon.

Anyagiak

A gazdasági válság kirobbanása a legtöbb cégnél az anyagiak terén okozott jelentős frusztrációt a munkavállalók körében. Bár azóta sokszor hallhattuk, hogy szerencsésnek érezhetik magukat, akik nem vesztették el az állásukat, ez nem mindenkit vigasztal. Sokan közülük egyébként nem keresnek kevesebbet, mint korábban, azonban akár kétszer annyit is dolgozniuk kell ugyanazért a bérért. A Karrier Plusz felmérésben résztvevők 9 százaléka gondolta úgy, hogy magasabb fizetésért, a megfelelő anyagi biztonság érdekében, esetleg egy előnyösebb feltételeket tartalmazó ajánlat fejében hajlandó lenne váltani.

Munkahelyi elégedetlenség

A közel 800 válaszadó 7 százaléka nevezte meg álláskeresése okaként jelenlegi munkahelyi környezetével, feletteseivel vagy kollégáival kapcsolatos elégedetlenségét. Esetükben szóba került a munkatársak, illetve a vezetők hozzáállása, a bizalomvesztés, a rossz munkahelyi légkör, a megváltozott munkakörnyezet és a vezetőség-váltás. Egyesek megemlítették a kulturált emberi magatartás hiányát, a munkahelyen belüli szervezettségi gondokat, illetve a főnök-beosztott konfliktusokat.

Egyéb okok és indokok

A megkérdezett munkavállalók 4 százaléka mondta azt, hogy munkahely-váltásának oka a nívósabb szakmai feladatok iránti igény. Bevallásuk szerint a nem megfelelő munkaterület, a személyes tevékenységi körrel kapcsolatos elégedetlenség, a monoton munkavégzés, illetve a végzettségüknek nem megfelelő feladatok sarkallják őket a továbblépésre. További 4 százalék jelezte, hogy lakóhelye vagy egyéb egzisztenciális okok miatt gondolkodik a váltáson. 3 százalék munkaszerződésének lejárta miatt keres új állást. A megkérdezett pályázók 1 százaléka hivatkozott a túlzott fizikai terhelésre, a multinacionális nagyvállalatok kiégéshez vezető tempójára, az egészségre káros munkakörnyezetre vagy a túlzott stresszre. 18 százalék nem válaszolt, 12 százalék pedig számtalan egyéb, rendre kis említési gyakoriságú okot nevezett meg.

A Jobline Magazin „Munkahelyváltás: menni vagy maradni?” c. cikkében arról olvashat, milyen dilemmák előzhetik meg a döntést.