Ötször magasabb kezdő bér? Eltérő hallgatói remények Európában

Az üzleti képzéseken tanuló európai fiatalok csaknem 60 százaléka véli úgy: egyetemi éveik alatt nem kapták meg a munkaerőpiacon elvárt készségeket, miközben a HR-szakemberek kétharmada azonnal hasznosítható tudást vár el tőlük. A 24 ország fiataljait és 20 ország HR-eseit megkérdező, berlini székhelyű Trendence Intézet felméréseiből az is kiderül, mekkora fizetésre számítanak az üzleti tanulmányokat folytató fiatalok Dániában, Bulgáriában vagy éppen Magyarországon. Jelentős különbségeket tapasztaltak…

Kritikus pontok

Aligha van összhang a munkáltatók elvárásai és az egyetemi képzések, illetve a diákok felkészültsége között, ha az üzleti területen tanuló, európai fiatalok 54 százaléka aggódik a jövőjéért. A fiatal mérnökök is alig biztosabbak az elhelyezkedési esélyeikben, jövőjükben, hiszen valamivel több, mint 50 százalékuk szintén tart attól, mi lesz velük a diploma megszerzése után. A félelem egyik oka a képzés nem megfelelő színvonala lehet, ugyanis minden második fiatal elégedetlen az egyetemén kapottakkal. Úgy érzik, nem ruházták fel őket a munkaerőpiacon szükséges készségekkel. Eközben a vállalatok toborzói szerint az egyetemi tanulmányok mellett megszerzett tudás, a szakmai ismeretek és a diplomában szereplő specializáció jelenti azokat a legfontosabb információkat, amelyeket a kiválasztáskor figyelembe vesznek.

Kutatás két területen

A Trendence Intézet évek óta két területet választ ki, így a diploma megszerzése előtt álló mérnöki és az üzleti képzésben tanuló, európai fiatalokat kérdezi meg jövőjüket érintő elképzeléseikről. A Graduate Barometer 2010-es adatai alapján 24 európai ország fiataljai közül a görögök aggódnak a leginkább. Az európai kultúra bölcsőjében élő, 100 fiatal közül – másokat jócskán maguk mögé utasítva – csupán ketten érzik biztosnak a jövőjüket. Igaz, ők ennek az okát nem az egyetemi képzés minőségében látják, hiszen csak negyedük elégedetlen a felsőoktatási intézményben nyújtott és a munkaerőpiacon megkövetelt készségekkel. A mérleg másik nyelvén a norvégok foglalnak helyet, mivel az északi fiatalok csupán ötöde aggódik a jövője miatt, miközben hasonlóan elégedettek az egyetemi képzések gyakorlat-orientáltságával is. A magyar hallgatók közül csaknem ugyanannyian elégedettek az egyetemeken nyújtott és a munkaerőpiacon is hasznos készségekkel, mint ahányan nem. A tavaly tavaszi kérdőíves felmérés alkalmával mind a mérnöki, mind az üzleti területen 100-ból 57-en gondolták úgy, hogy az adott egyetemi, főiskolai képzés nem nyújt megfelelő gyakorlati ismereteket, miközben hasonló arányban, 10-ből 6-an aggódnak a jövőjük miatt.

Eltérő remények

A diploma megszerzése és az elhelyezkedés között eltelő idő attól is függ, hogy a friss diplomás Görögországban, vagy éppen Hollandiában szerezte meg a tanulmányait igazoló iratokat – legalábbis így vélik a diákok. A magyar fiatalok ugyan átlagosnak gondolják a helyzetüket, ám tavaly ismét kissé borúlátóbbak voltak. Míg 2010-ben már csaknem 5 hónapos várakozási idővel számoltak a magyar hallgatók, egy évvel előtte ez az időtartam még csak a 4 hónaphoz közeledett. A legmagabiztosabb diákok lakhelye csaknem évről-évre más ugyan, de a dobogóra azért rendszeresen a norvégok, az oroszok és a hollandok álltak fel, akik 2-3 hónapot szándékoznak munkakereséssel tölteni. Délen már kevésbé gondolják szerencsésnek magukat a fiatalok: 2008 óta a törökök, az olaszok és a már említett görögök állnak a negatív lista élén, mivel friss diplomásaik átlagosan 7-8, estenként 9 hónappal számolnak az első munkahely megtalálása előtti időszakot illetően.

Míg azonban a várakozási időt hasonlóan látják a mérnöki és az üzleti tanulmányokat folytató diákok, szignifikáns és állandó a különbség a két terület hallgatói között az első munkahely megtalálásáig beadott jelentkezési lapok számában. A magabiztosabb mérnökök Európában átlagosan hattal kevesebbel, 24 benyújtott jelentkezéssel számolnak, mint az üzleti pályára készülő fiatalok. Ez az eltérés alig változott az elmúlt 3 évben, így a legpesszimistábbak közül is az üzleti szakos hallgatók kerültek ki, közülük például a lengyel diákok 44,1 jelentkezést készülnek beadni. Az elmúlt három év rekordját tartó lengyelekkel ellentétben 2008-ban még nem egészen 6 próbálkozáshoz kötötték a munkahelykeresést a holland mérnökszakos fiatalok, igaz, 2010-ben már ők is 10 feletti jelentkezési lappal számoltak.

Csökkenő fizetési elvárások

2008 óta folyamatosan csökkentek a fizetési elvárások, a pesszimizmus pedig egyaránt felütötte a fejét a mérnöki és az üzleti területen tanuló fiatalok körében. Három évvel ezelőtt még körülbelül 28 ezer eurós éves jövedelemmel számoltak az üzleti életben elhelyezkedni kívánó diákok, 2010-ben azonban már csak mintegy 22 ezres összeggel kalkuláltak. A 24 európai országból megkérdezett, 71 ezer hallgató között azonban alig változtak a magyar fiatalok elképzelései, bár annak mértéke jelentősen elmaradt az európai átlagtól: három éve 10-11 ezer eurós fizetésre számítanak az üzleti szférát megcélzó, magyar hallgatók.

Az európai mérnökhallgatók viszont pozitívabban szemlélik a kereseti lehetőségeiket. Bár 2008-ban ez az érték még 29 ezer euró felett volt, de még 2010-ben is 25 ezer euró felett maradt. A magyarok elvárásai ezen a területen is jócskán elmaradnak: 2010-ben az említett átlag felét (10,7 ezer euró) sem érik el a fizetési elképzelések, amivel az utolsó három között kullogunk.

A tanulmányaikat ezen a két képzési területen folytató hallgatók közül tavaly a bolgárok mérték fel a legsötétebben a kereseti lehetőségeiket. Az ország e képzési szektoraiban tanuló hallgatói ötödannyi éves fizetést sem reméltek első munkáltatójuktól, mint a listavezető dánok. Az utóbbiak 50 ezer euró körüli bérigénye közelébe csak a norvég és a svájci fiatalok elvárásai értek fel 2008 óta, miközben a magyar hallgatók mellett az utolsók között vannak a lengyelek, a szlovákok, a románok és a már említett bolgárok.

Itthon és külföldön is a Google a legnépszerűbb

Egybecseng viszont az európai és a magyar, mérnökhallgatók véleménye a legmegfelelőbb első munkahelyet illetően: 2009-ben ismét a Google szerepel a fiatalok népszerűségi listájának az élén, minden 10-dik megkérdezett ugyanis őket választotta. Az üzleti területen tanulók azonban eltérően vélekednek erről a kérdésről. 2010-ben a magyar fiataloknál az APEH szerepelt az élen, és csaknem 10 százalékuk választotta ezt a szervezetet, míg az európaiak többsége (6,8%) a PricewaterhouseCoopers mellett tette le voksát.

A két szakmai szektor hazai hallgatóinak csaknem harmada elképzelhetőnek tartja a külföldi munkavállalást is, de ezzel az aránnyal még így sem mi vagyunk a legmobilisabbak. Listavezetőként a francia mérnökök 47 százaléka hagyná el az országát, az üzleti életben elhelyezkedni kívánó hallgatóknak pedig több mint a fele tenne hasonlóan. Erősen röghöz kötöttek ellenben a magas fizetésre számító országok hallgatói közül a norvég üzleti képzésben részt vevő diákok, a mérnököknél pedig a csehek.

Európai körkép

A Trendence Intézet munkatársai összesen 219 790 hallgatót kérdeztek meg, akik közül 71 545-en üzleti tanulmányokat végeznek, 85 622-en pedig mérnöknek tanulnak. A szakértők osztrák, belga, cseh, dán, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, ír, holland, norvég, lengyel, portugál, román, orosz, szlovák, spanyol, svéd, svájci és brit fiatalok véleményére voltak kíváncsiak, illetve most először a török és a bolgár diákok válaszait is felhasználták. Az intézet munkatársai 24 ország több mint 1000 egyetemének diákjait érték el.

A HR-szakembereket is megkérdezték a fiatal diplomás álláskeresők helyzetéről. A Trendence Intézet ez esetben 20 ország szakértőit interjúvolta meg – Ausztráliából, Belgiumból, Brazíliából, Kanadából, Kínából, Franciaországból, Németországból, Indiából, Olaszországból, Japánból, Mexikóból, Hollandiából, Oroszországból, a Dél-afrikai Köztársaságból, Spanyolországból, Svédországból, Törökországból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból.

A kutatás „legjei”

• A legmagasabb éves fizetésre a dán mérnökök számítanak (51 920 euró).

• A végzést követő munkahelykereséssel a török mérnökhallgatók töltenék el a legtöbb időt (8,2 hónap).

• Az első munkahely megtalálása előtt a lengyel üzleti területen tanulók küldenék el legtöbbször a jelentkezésüket (44,1-szer).

• A legtöbb heti munkaórát az üzleti tanulmányokat folytató, svéd hallgatók töltenék el az első munkahelyükön (49,5 órát).

• Az üzleti szektorban tanuló, bolgár fiatalok közül gondolják a legtöbben, hogy a hallgatóknak fizetniük kell a felsőoktatásért (49,6 %).

• Az első munkahely érdekében az üzleti életben elhelyezkedni kívánó, francia diákok közül hagynák el a legtöbben az országukat (53,6 %).

Takács Erzsébet, Karrier Plusz