Kezelhető az extrém stressz az állásinterjún!

Remegő kezek vagy hang, dadogás, piros foltok az arcon, a nyakon vagy épp a mellkason. Egyértelmű stressz-tünetek az állásinterjún. Hogyan értékeli ezeket az árulkodó jeleket egy HR-es, és miként kezelhetik a helyzetet a leghatékonyabban a pályázók? A Jobline Magazin ezúttal egy munkapszichológust kérdezett erről.

Nehéz helyzetben

A vizsgadrukkhoz hasonlít a legjobban az az érzés, amely az álláskeresőkre törhet rá az interjú első perceiben. Egyes tünetek – mint például a gyorsabb szívverés – csak kisebb kellemetlenséget okoznak a pályázóknak, azonban vannak olyan félreérthetetlen jelek, amelyek már nem palástolhatóak. A zavaros körmondatok, a hadarás, a dadogás, a verejtékező homlok, az izzadt tenyér, a „ragadós” kézfogás mind-mind azt sugallják az interjúztatónak, hogy nem egy magabiztos, kiegyensúlyozott, rátermett jelölttel van dolga. Főleg a fiatalok, pályakezdők esetében gyakori, hogy nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet, bár kvalitásaik alapján könnyen „beletanulhatnának” későbbi munkakörükbe. A toborzással-kiválasztással foglalkozó szakemberek többsége ugyanakkor úgy tapasztalja: akik egy ilyen interjúszituációban nem képesek megállni a helyüket, az élet más területein, így a munkájukban is komoly problémákkal küzdenek.

Felkészülni, vigyázz, rajt!

Mégis, hogyan lehet meggyőzni az interjúztatót, hogy reakciónk csak a pillanatnyi helyzetnek szól?! A Jobline Magazin szerint a legfontosabb a megelőzés, így a lehető legalaposabb felkészülés.

Menteni a menthetőt!

„A felkészüléssel számtalan kellemetlen perctől megóvhatják magukat az álláskeresők, ám még így is előfordulhat, hogy a pályázók kínban érzik magukat az állásinterjún” – válaszol a Jobline Magazin kérdésére dr. Szirmay Ágnes, klinikai szakpszichológus, munkapszichológus. A szakember szerint ilyenkor a legjobb egy-két másodpercnyi szünetet tartani, elhessegetni a negatív gondolatokat, majd ismét a beszélgetőpartnerre, illetve a feltett kérdésre koncentrálni. Érdemes kérni egy pohár vizet, inni néhány kortyot, esetleg visszakérdezni. Szirmay Ágnes szerint egy ilyen helyzetben nyugodtan el lehet mondani, hogy bár kicsit izgul az álláskereső, megpróbálja gyorsan rendezni a gondolatait. A szakember hangsúlyozza, hogy bár a bőrpírt el lehet takarni egy magasabb nyakú galléros inggel, blúzzal vagy kendővel, érdemes a kiváltó okokat is alaposabban megvizsgálni. Természetesen nem feltétlenül szükséges mindenkinek pszichológushoz menni vagy pszichodráma csoportba járni, ugyanakkor a szakember úgy tapasztalja: a személyes konzultáció rengeteget segíthet. Az interjú közben megjelenő tünetek azt jelzik, hogy az illető az átlagosnál jobban tart a megmérettetéstől. Ennek pedig érdemes utánajárni, hiszen ennek következményei nem csupán egy-egy pár percig tartó helyzetre vetülnek rá.

Hasznos technikák

Jó megoldásnak tartja a túlzott szorongásra, a stresszhelyzetek kezelésére az ún. Schultz-féle autogén tréninget is, amely egy relaxációs módszer elsajátítását jelenti. A technika lényege, hogy a résztvevők rendszeres gyakorlással megtanulják, hogyan állítsák vegetatív idegrendszerüket nyugalmi paraméterekre. Ennek eredményeképpen sokkal könnyebb és gyorsabb a stressz oldása, a testi-lelki lecsillapodás. A munkapszichológus szerint a technikát – egy autogén tréningben jártas pszichológus mellett – viszonylag gyorsan, másfél hónap alatt bármelyik álláskereső elsajátíthatja és bárhol, bármikor önállóan alkalmazhatja. Szirmay Ágnes elmondja, az autogén tréninghez hasonló eredményt lehet elérni meditálással, jógázással, hiszen ezek szintén a vegetatív idegrendszerre és a tudattalan folyamatainkra is hatnak. „Az életet nem tudjuk folyamatosan kontrollálni, arra beállítani, hogy mindig jól ismert helyzetekbe kerüljünk, és bőven legyen időnk cselekedni, dönteni. A nyugalmat nem lehet tettetni. Az érzelmi állapotunkat minden esetben érzékeli a másik személy, a saját hangulatának, érzelmeinek a változásával” – fogalmaz a pszichológus szakember. Elmondása szerint az interjúk során fellépő túlzott izgalom által kiváltott gondolati blokkokat meg lehet tanulni különböző technikákkal kezelni, oldani, de mindez arra utal, hogy az adott személyben magasabb az „alapjáratban” meglévő pszichés feszültség szintje. Szirmay Ágnes hozzáteszi: mivel az extrém stresszhelyzetek nem csak az állásinterjún, hanem az élet egyéb területein is jelentősen ronthatják a személyes teljesítményt, semmiképp nem szerencsés a problémát a szőnyeg alá söpörni.