Karrierváltás öt éven belül - anyagi és magánéleti okok miatt?
Vége az egész életre szóló, megszakítások nélküli, stabil karriernek? A magyar munkavállalók közel kétharmada számol azzal, hogy a következő öt évben változtat karrierjén - derült ki a Kelly Services legfrissebb felméréséből. De mi áll az újrakezdés hátterében?
Az újrakezdés okai
A magasabb jövedelemigényt jelölte meg a karrierváltás fő okaként a Kelly Global Workforce Index legújabb felmérésében a megkérdezett munkavállalók 35 százaléka. Ezt követi a személyes érdeklődés megváltozása (25 százalék), majd a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtésének igénye (19 százalék). A karrierválasztásra és karrierfejlődésre vonatkozó kutatás mintegy 97.000 ember véleményét gyűjtötte össze 30 országból, köztük több mint 7.300 magyar munkavállalóét.
„Azt látjuk, hogy meglepően sok ember komolyan fontolgatja a karrierváltás és újrakezdés lehetőségét. A korábbi generációk számára a váltás egyfajta krízishelyzetet jelentett volna, míg napjainkban ezt a trendet inkább a különböző szakmák, ismeretek és készségek keresettségében, illetve a munkavállalók személyes érdeklődési körében bekövetkező változások leképeződésének tekintjük” – kommentálta az eredményeket Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója.
A felmérés szerint a karrier megszakításával kapcsolatos hozzáállás átalakulásának egyik jele, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada úgy véli: gyes, betegség vagy egy hosszabb szabadság után is ugyanazon a szinten tudná folytatni a karrierjét.
Magyarországi eredmények
A gazdaság egyes szektorait vizsgálva a karrierváltás kérdésével a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, illetve az ügyfélszolgálati területen dolgozók szembesülhetnek a legnagyobb valószínűséggel. Arra a kérdésre, hogy mi a szakmai előmenetel legfontosabb eleme – a tapasztalat, avagy a végzettség – a válaszadók túlnyomó többsége (77 százalék) a tapasztalatot jelölte meg, míg 18 százalék választotta a végzettséget, 5 százalék pedig nem tudott dönteni.
A felmérés legtöbb résztvevője szerint az álláskeresés során egy ember tehetségét és munkára való alkalmasságát szakmai tapasztalatai jelzik a legjobban. Ezután következik az interjún nyújtott teljesítmény, a munkáltatói referenciák és a végzettség. A válaszadók több mint fele (56 százalék) állítja: törekszik rá, hogy vezető beosztásba kerüljön, 38 százalékuknak nincs ilyen vágya, 6 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben.
A Kelly felmérése szerint a legfontosabb ok, amiért valaki nem vágyik vezető pozícióra, az ambíció hiánya. Valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy nem bírnák az ezzel járó nyomást, stresszt. Van, aki attól fél, hogy a pozíció kihatna a munka és a magánélet egyensúlyára, míg mások úgy érzik, nem rendelkeznek a szükséges végzettséggel vagy készségekkel. A felmérés résztvevőinek 94 százaléka szerint „rendkívül fontos” vagy „fontos”, hogy az ember képezze magát és fejlessze készségeit szakmai előmenetele érdekében.
„Az emberek növekvő mértékben igyekeznek saját karrierjük alakulását irányítani, így egyre inkább előfordulhat, hogy akár szakmai, akár magánéleti okokból egy időre kilépnek a munkaerőpiacról, majd ismét megjelennek ott. A munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell ehhez az új helyzethez, ahol a folyamatos, megszakítások nélküli karrier lassan inkább kivételnek számít majd” – tette hozzá Jónás Anikó.