Mennyivel is keres kevesebbet egy nő itthon, mint egy férfi?
Mintegy tíz százalékkal kapnak kevesebbet a nők ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. A hátrány elsősorban a legmagasabb jövedelműek körében jelentkezik – derült ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság legfrissebb kutatásából. Mivel ilyen felmérések eddig nem készültek, a kutatókat is meglepte az eredmény.
A férfiak és a nők eltérő bérezését, a munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlatát és az esélyegyenlőségi terv hatásait vizsgálták meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) tízezer munkavállalót érintő felmérésében. Az uniós támogatású, 2009-től 2013-ig tartó kutatássorozatból az is kiderült, hogy hazánkban a hátrányos megkülönböztetés döntően a nemre és az életkorra vonatkozik, emellett találkozni családi állapottal kapcsolatos kitétellel. A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. A romák több mint tízszeres valószínűséggel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló - áll a kutatás összegzésében.
Simonovits Borbála kutató elmondta: a fő cél a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek és a jó gyakorlatok feltárása. A szakemberek ezerkétszáz munkahelyen jártak, a verseny-, a köz- és a civil szférában egyaránt. Kérdőíves módszerrel tízezer munkavállalónak, munkáltatónak, szakszervezeti vezetőnek tettek fel kérdéseket.
Honecz Ágnes, az EBH elnöke arról számolt be: a beérkező panaszok többsége foglalkoztatással kapcsolatos, a beadványokból az mutatható ki, hogy a munkavállalók a munkához való hozzájutás, az állásinterjúk és a munkaviszony megszüntetésének módja miatt fordulnak a hatósághoz.
Az állásinterjúkon jellemzőek az úgynevezett "tiltott kérdések" is. Ezeket törvény ugyan nem tiltja, de a hatóság szerint diszkriminációhoz vezetnek. Ilyen például, hogy a leendő munkavállalónak hány gyereke van, illetve tervez-e gyereket, vagy milyen az egészségi állapota. Ezek a kérdések gyakran felmerülnek főként a versenyszféra munkaadóinál. Jóval ritkábban, de előfordulnak olyan kérdések is, amelyek az illető származását, vallási, világnézeti hovatartozását, politikai meggyőződését firtatják.
A 2005-től működő hatóság amellett, hogy eljárást folytathat és szankciót szabhat ki a jogsértőkkel szemben, kutatásokat is végez, hogy a hátrányos megkülönböztetés formáit feltárja, ezzel megakadályozva a diszkriminációt.