Új Munka törvénykönyve tervezet - eredmények és aggasztó részletek

Védett kor intézménye, 20 nap alapszabadság, plusz 10 nap pótszabadság. Emellett a munkavállalók az eddigi öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon, kérésükre pedig legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni – olvasható az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerdán elfogadott tervezetében. Vannak aggasztó részletek is: gondatlan károkozás esetén a munkavállaló korlátlanul köteles megtéríteni az általa okozott kárt, akár a saját vagyonával is?

A jelenlegi, Európai Unióban jellemző szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen  indokolt esetben lehet valakit elbocsátani, azonban a bírói gyakorlat mutatja, hogy például egy csoportos létszámleépítés is ilyen indokolt esetnek számít, vagyis a jelenleg hatályos védettség meglehetősen esetleges – fejtette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón a védett korral kapcsolatban. Az új magyar szabályozás szerint ugyanakkor erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet elbocsátani a védett munkavállalót. Hozzáfűzte: azt is próbálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék.

Az államtitkár a túlmunkáról elmondta: az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben, erről munkaadói és munkavállalói konszenzus született. Hangsúlyozta, hogy az új Munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. Elmondása szerint az éjszakai műszakpótlék nem változik, vita a délutániról volt. Utóbbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot). Az átalánnyal kapcsolatban hozzátette: ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget, és akkor nem kell a műszakpótlékkal foglalkozni.

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető. Ezen kívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.

A Munka törvénykönyvének tervezetéről a Munkástanácsok elnöke a Klubrádióban arról beszélt: hónapok óta zajlik a vita, a kormány pedig tegnap elfogadta a szövegtervezetet, ezért aggasztó, hogy a szakszervezetek jogosítványait, benne a tisztségviselők jogvédelmét megváltoztatja.

Palkovics Imre felhívta a figyelmet arra a tételre is, hogy gondatlan károkozás esetén a munkavállaló korlátlanul köteles megtéríteni az általa okozott kárt, a saját vagyonával is, miközben ő munkabért kap, a cég tulajdonosa, a befektető pedig nem felel a saját vagyonával. Ezt azzal lehet árnyalni, hogy nyolc hónapot fizettethet a munkáltató a munkavállalóval gondatlan károkozás esetén. Nyolc havi bér kiesése generációkra tehet tönkre családokat - tette hozzá. Nem beszélve arról, ha a károkozást súlyosnak minősítik - ami nincs meghatározva, hogy mit jelent -, a munkáltatónak joga van korlátlan kártérítést követelni.