Megéri-e hazudni az önéletrajzban és az állásinterjún?

Életkor, végzettség, családi állapot, munkanélküliség – az álláskeresők mintegy fele füllentett már ezekről az önéletrajzában. A legtöbben azt vallják, mindez nem több egészséges önmarketingnél. De megéri-e hazudni egy jó állás kedvéért? Mit veszíthet az, aki lebukik?

Nemzetközi felmérések szerint a pályázati anyagok közel ötven százalékánál találni kisebb-nagyobb ellentmondásokat. Egyesek csak „szépíteni” szeretnék szakmai anyagukat, esetleg bizonyos tényeket elhallgatnak, míg mások teljesen megalapozatlan állításokba is belegabalyodnak. A legtöbb kiválasztási szakember behívja interjúra a látványos önéletrajzzal bíró jelölteket, azonban elmondásuk szerint könnyen észre is veszik, ha valaki valótlant állít.

A leggyakoribb eset, amikor az álláskereső nem aktualizálja időben pályázati anyagát, így nincs pontos adat arról, mióta nincs például munkája – magyarázza Tokár Péter, a Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Elmondása szerint legalább ennyire gyakori a nemlétező korábbi pozíciók feltüntetése a CV-ben. Gyakran az életkor vagy a nyelvtudás sem stimmel, valamint a felmondási idővel kapcsolatban is sok probléma merül fel (például azt állítja a munkavállaló, hogy letárgyalta a rövidítést, majd kiderül, hogy mégsem engedik el). A szakember úgy tapasztalja, sok álláskereső jelöl meg első körben alacsonyabb bérigényt, majd a munkaerő-közvetítő cég megbízójánál, azaz a leendő munkáltatónál már jóval magasabb összeget kér.

Az ilyen és ehhez hasonló kellemetlen szituációk elkerülése érdekében Tokár különösen fontosnak tartja a jelentkezők alapos ellenőrzését. Ennek módja lehet a közösségi hálón (Facebook, LinkedIn, iWiW, Twitter, stb.) a munkavállalók profiljának ellenőrzése, nyelvi tesztek bevetése, a mélyebb szakmai ismeretet firtató kérdések feltétele, illetve referenciát is gyakran kérnek a jelöltektől. Úgy fogalmaz: „többlépcsős szűréssel dolgozunk, de a legtöbb jelöltünket ismerjük már valahonnan, vagy kerítünk valakit, aki ismeri őket. Emellett tényleg nagyon jó szolgálatot tesznek a közösségi oldalak. Egyik pályázónkat nemrég például azért nem juttattuk tovább, mert előző cégét keményen szapulta a Facebook-on.”