Hét gyilkos hiba a motivációs levélben

Legyen bármennyire lenyűgöző - kifogástalan formájú, kiváló tartalmú - önéletrajza is az álláskeresőnek, biztosan elbukik, ha motivációs levelében hibát hibára halmoz. Milyen bakik miatt landol leggyakrabban a szemeteskukában a pályázati anyag? Mit gondolnak erről maguk a kiválasztással foglalkozó szakemberek?

A karrierépítés, munkahelyváltás elképzelhetetlen egy ütős pályázati anyag nélkül. Ehhez azonban nem elég, ha a munkavállaló csak az önéletrajzára fókuszál, hiszen még a legjobb CV sem mentheti meg az álláskeresőt, ha nem fordít kellő figyelmet, időt és energiát kísérőlevele megírására. Íme, hét gyilkos hiba, ami után esélye sem marad az új állásra:

Bár egyértelműen saját magát kell „eladnia” a pályázónak, könnyen visszaüthet, ha túlzásba viszi az öntömjénezést. A jó motivációs levélnek ugyanis legalább annyira szólnia kell a munkáltatóról, mint magáról a jelentkezőről. A bemutatkozást, a karriercélok ismertetését érdemes tehát minden egyes esetben a munkaadó igényeihez, illetve a meghirdetett pozíció elvárásaihoz igazítani.

A HR-esek többsége azt is taszítónak tartja, ha a kísérőlevél nincs gondosan megszerkesztve, csak néhány odavetett mondatot másol be egy Word dokumentumból az email-be a munkavállaló. Hatásos a szabványos üzleti levélforma, melyben a formázásnál adni kell az olyan részletekre is, mint például a címzett megnevezése, az értesítési cím, dátum, egyéb adatok megadása.

A teljes méretért kattintson ide

3. Nyelvtani hibák

A munkáltatók megtehetik, hogy válogatnak a jelöltek közül, így egyre több figyelmet fordítanak a nyelvtani és gépelési hibákra is. Mindezt egyértelműen nemtörődömségnek, illetve az íráskészség hiányának tulajdonítanak. Ezzel ráadásul nem nagyon lehet vitatkozni, hiszen aki küldés előtt nem ellenőrzi le vagy ellenőrizteti le egy ismerősével, barátjával vagy családtagjával a pályázati anyagát, egyértelmű hanyagságról tesz tanúbizonyságot.

Leggyakrabban a fiatal pályázók, pályakezdők esnek abba a hibába, hogy jól hangzó állításokkal próbálnak meg kapósabbnak tűnni. Ilyen például az üresen csengő „erős kommunikációs készség írásban és szóban”, amit ugyanakkor semmilyen ténnyel, eredménnyel nem tudnak alátámasztani, bizonyíték nélkül azonban bármilyen állítás csupán hencegésnek tűnik. Érdemes tehát néhány példát felhozni, melyek bizonyítják a munkáltató számára, hogy a munkavállaló rendelkezik az említett kiemelkedő készséggel, képességgel.

Ne írjon kisregényt motivációs levél helyett a jelentkező! Az igazán jó kísérőlevél ugyanis nem több egy A4-es oldalnál. Az ok egyszerű: az álláskeresők nap, mint nap elárasztják önéletrajzokkal, kísérőlevelekkel a HR-eseket, akiknek az ideje véges. Mondandóját éppen ezért próbálja meg két-három tömör, velős, könnyen befogadható bekezdésben összefoglalni a pályázó.

6. Sablon szöveg

Nem érdemes olyan „madárnak” nézni a munkáltatókat, akik mindent bevesznek. Mivel hetente, havonta több száz pályázati anyaggal találkoznak, egy pillanat alatt megmondják: ki használ sablont, és ki az, aki veszi a fáradtságot, hogy maga fogalmazza meg motivációs levelét. A HR-es azt a jelentkezőt fogja választani, aki – megítélése szerint – tényleg mindent megtesz az áhított állásért. Megéri tehát időt szánni a pályázati anyag összeállítására, és speciálisan az adott hirdetésre, cégre szabni a kísérőlevelet.

Az előbb említett hibákon túl a legrosszabb, amit tehet a pályázó, ha egyáltalán nem küld motivációs levelet. Gyakran még a tapasztalt munkavállalók is azt hiszik, hogy egy-egy odavetett sorral – például „csatolva küldöm önéletrajzomat” – is megkaphatják a megpályázott pozíciót. Itt ugyanakkor minden fekete vagy fehér: az óriási versenyben biztosan elbukik az álláskereső, ha nem ír egy egyedi, jól megszerkesztett, frappáns, udvarias motivációs vagy kísérőlevelet minden egyes megpályázott pozíció esetében.

További ötletek: Hogyan írjon jó motivációs levelet?

Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!