Bármikor ugraszthat a főnök?
Külföldön – például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában – túlóradíjat fizetnek azoknak az alkalmazottaknak, akik munkaidejük lejárta után kapnak e-mailt telefonon munkáltatójuktól. Munkajogászok szerint ez ugyanis semmiben nem különbözik attól, mintha a munkaadó közvetlenül utasítaná őket valamire. De mikor kell egy magyar munkavállalónak munkaidőn túl is főnöke rendelkezésére állnia?
„Egyetlen munkavállalót sem lehet ellentételezés nélkül arra kötelezni, hogy munkaidején kívül rendszeresen nézze az e-mailjét, vagy telefonon keresztül bármikor munkáltatója rendelkezésére álljon” – mondta el kérdésünkre dr. Horváth István ügyvéd, az ELTE ÁJK címzetes egyetemi docense. Hangsúlyozza: a hatályos törvény szerint csak akkor lehet valakit erre kötelezni, ha a munkaadó előzetesen ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
A készenlétet általános szabály szerint elegendő szóban elrendelni. Ilyenkor a munkavállaló határozza meg a rendelkezésre állás helyét, figyelemmel a lehetséges munkavégzés helyszínére is, például, hogy fél óra alatt beérjen a cég székhelyére, ha a rá bízott feladatot ott kell megoldania.
Kötetlen munkaidő esetén a dolgozó maga határozhatja meg, miként szervezi meg a munkaidejét. A szakember szerint amennyiben a munkáltató ezt a „hatáskört” el kívánja vonni a munkavállalótól, szintén készenlétet vagy ügyeletet kell elrendelnie. A dolgozó ugyanis elsősorban azért tartozik felelősséggel, hogy a rá bízott feladatokat - a maga által szervezett munkaidőben - ellássa, nem azért, hogy egy kijelölt időszakban rendelkezésre álljon. Megbízási szerződésnél, és különösen vállalkozásnál csak a rendelkezésre állást kikötni nem lehet, a feladat ellátása gyakorlatilag a tevékenység elvégzése.
A munkajogász szerint problémát jelent, hogy sokszor fiktív a munkaidő, nincs pontosan elszámolva, mennyit is kell dolgoznia az érintettnek, illetve a munkaidő nyilvántartásban nincsenek külön regisztrálva a túlórák. Úgy tapasztalja, ennek ellenére kevesen mernek fennálló munkaviszonyuk idején pert indítani munkáltatójukkal szemben azért, hogy az általuk túlórának tekintett időszakra kifizettessék a díjazást.
Dr. Horváth István ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a munkavállaló bejelentheti a munkaügyi hatóságnál, vagy keresetet indíthat a munkaügyi bíróságon amiatt, hogy a számára elrendelt rendkívüli munkaidő, túlóra díjazását nem fizette meg a munkáltató. Az ellenőrzés során el lehet marasztalni azt a munkaadót, aki nem tartja be a rendkívüli munkaidő szabályait. A bíróság ugyanis - amennyiben ezt jogerősen megállapítja - a késedelmi kamattal együtt kifizetteti a munkáltatóval a rendkívüli munkaidőre járó összeget.
"Tegyen fel rázós kérdéseket a főnökének!"
"Rendkívüli felmondás vs. közös megegyezés: kinek mit szabad?" - a Jobline Magazinban.