Így változik a teljesítménybér és a műszakpótlék az új Mt. szerint
Nem csak időbérben, hanem teljesítménybérben, illetve az idő- és a teljesítménybér összekapcsolásával is meg lehet állapítani a munkavállaló tényleges díjazását. Az új munka törvénykönyve (Mt.) meghatározza a teljesítménybér fogalmát, illetve rendelkezik arról, miként határozhatja meg a bérezés alapját a munkáltató július elsejétől.
Az a díjazás minősül az új Mt. szerint teljesítménybérnek, ami a munkavállalót kizárólag a számára megállapított teljesítménykövetelmény elérése alapján illeti meg. Nem tekinthető teljesítménybérnek például a munkáltató eredményességétől függően meghatározott olyan díjazás, ami nem képezi a távolléti díj alapját.
A teljesítménykövetelményt, ami a teljesítménybérezés alapja, a munkáltató jogosult megállapítani. Eközben olyan eljárást kell alkalmaznia, amely objektív mérésen, számításon alapul, és kiterjed a rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőség vizsgálatára is. A meghatározás során tekintettel kell lenni a munkavégzés, a munkaszervezés, valamint az alkalmazott technológia körülményeire, illetve sajátosságaira is.
Teljesítménybérezés esetén a teljesítménybérrészt úgy kell meghatározni, hogy a teljesítménykövetelmény száz százalékos teljesítése esetén a munkavállaló munkabére legalább a minimálbért elérje.
Szintén változik idén júliustól a műszakpótlékkal kapcsolatos szabályozás is. Az új törvény szerint műszakpótlékra való jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló váltásos műszakbeosztásban dolgozik-e.
Pótlékra jogosult az a munkavállaló, akit több műszakban foglalkoztatnak, napi munkaidejének kezdete rendszeresen váltakozik, illetve műszakpótlékra jogosító időben (18 és reggel 6 óra között) végez munkát. Amennyiben a munkavállaló munkavégzésének tartama csak részben esik erre az időszakra, a pótlék arányosan illeti meg. A műszakpótlék mértéke – eltérően a korábbi, különböző mértékű délutáni és éjszakai pótléktól – egységesen harminc százalék.