A kormány keresi a konfliktust az egyetemistákkal?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azzal segítené a fiatalok foglalkoztatottságát, hogy csökkentené a pályakezdők minimálbérét. Szakértői vélemények szerint ezzel nem érhető el különösebb változás, ez csupán "nagy lufi, amit fellövünk, de nem történik semmi".

Más uniós tagállamokra hivatkozott Czomba Sándor az InfoRádióban, amikor arról beszélt, hogy a tervek szerint Magyarországon csak bizonyos ledolgozott idő után kapnák meg a teljes minimálbért a fiatalok. Szerinte ennek a bevezetésnek foglalkoztatottság-segítő hatása lesz, de a kérdésre, hogy ez az intézkedés elég-e a fiatalok itthon tartására, azt felelte, hogy "amíg nem állnak rendelkezésre jól fizető munkahelyek, addig lesz kísértés arra, hogy a fiatalok külföldön próbálkozzanak jobb megélhetést keresni".

Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő szerint több hatása is lehet annak, ha megvalósul ez az elképzelés. Kiemelte, hogy a Fidesz elveszítheti a fiatalok jelentős részét mint szavazótábort. Pintér Zsolt 12 egyetemen tanít, folyamatos kapcsolatban van a hallgatókkal, akik egyre kevésbé szimpatizálnak a párttal.

Munkahely vagy munkabér?

Munkáltatói szempontból viszont akár ösztönző hatása is lehet az elképzelésnek, hiszen elméletben megtörténhet, hogy szívesebben alkalmaznak pályakezdőt, ha nem kell neki a teljes minimálbért kifizetni. Ennek azonban a gyakorlatban kevés esélye van, hiszen a munkáltató nem azért veszi fel a dolgozót, mert olcsó, hanem mert szüksége van rá. Ezt a szempontot legfeljebb a kisvállalkozások veszik figyelembe, ahova így a rokonokat bejelenthetik munkára, de tömegeket nem mozgat meg az intézkedés.

Pintér szerint a pályakezdők minimálbérének csökkentése a diplomás fiatalokon nem segítene, igaz, nem is rontana jelentősen a helyzetükön, ami már enélkül sem egyszerű. "Ez egy nagy lufi, amit fellövünk, de nem történik semmi" - fogalmazott.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy volt már hasonló gyakorlat Magyarországon. 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megállapodást kötött a 2006-2008 közötti bérminimumokról, ekkor gyakorlathoz kötötték a fizetéseket. Elmondta, hogy az új Munka törvénykönyve (ami júliusban lép hatályba) megadja majd a lehetőséget az eltérő minimálbérekre. A későbbi konstrukciót viszont "érzékenyen" kell végiggondolni, ugyanis ez "kőkemény" szakmai kérdés.

A vállalkozások szempontjából csökkentheti a feszültségeket, ha körültekintően vezetik be. A leendő dolgozó választás előtt áll: munkahely vagy munkabér?

Enélkül is nehéz a helyzet

Több munkaerő-közvetítő céget is megkerestünk, milyen hatásai lehetnek a tervezetnek. Az egyik ilyen vállalat munkatársa, aki tőlünk hallott először a tervről, de nem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott: "[a kormány] keresi a konfliktust az egyetemistákkal".

Kovács András a Graftontól úgy vélte, ha bevezetik az intézkedést, az nem fog drasztikus különbséget eredményezni, mivel így is nagyon nehéz a munkakeresők helyzete. Szerinte akik megtehetik, hogy kimennek, azok ezt már most megteszik, a bizonytalanokat nem feltétlenül egy ilyen változás fogja elüldözni Magyarországról - főleg, mióta kint is egyre több a lehetőség, és már nem csak mosogatói vagy bébiszitteri munkát kaphatnak a magyar fiatalok.

Hozzátette, hogy a minimálbér kérdése a magánszektorban nem releváns, itt a pályakezdők is többnyire 200-250 ezer forintos bruttó fizetéssel indítják karrierjüket. Az intézkedés inkább a közszférában dolgozóknak lehet plusz érvágás, hiszen például az egészségügyisek vagy a pedagógusok eddig is keveset kerestek. Kovács András elképzelhetőnek tartja, hogy az ötletben "lehet igazság", de ez egyáltalán nem megoldás a munkanélküliségi problémákra.

Szerinte a diplomás álláskeresőket egyáltalán nem fogja érinteni az intézkedés, inkább a szakmunkásoknak, középiskolai végzettségűeknek, vagy az OKJ-s papírral rendelkezőknek lesz nehezebb a helyzetük.

"Többől se lehet megélni"

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke, Csaposs Noémi úgy fogalmazott, hogy az elképzelésnek valóban lehet foglalkozásnövelő hatása, viszont a pályakezdő fiataloknak magasabb a minimálbérnél a fizetési igényük, így akik eddig sem vállalták el ennyi bérért a munkákat, a csökkentés után végképp vissza fogják utasítani őket. Hozzátette, hogy az intézkedés elméletben jó, de nehéz így tartósan motiválni a pályakezdőket, viszont a munkáltatók lehetséges, hogy szívesebben alkalmaznák a tapasztalattal nem rendelkezőket, amennyiben ez számukra kedvezőbb.

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy nem szabad a statisztikáknak sem hinni, a szürkefoglalkoztatás miatt ugyanis nagyon sokan nem annyiból élnek, mint amennyire be vannak jelentve. Hozzátette, az a legnagyobb baj, hogy nemhogy minimálbéről, többől sem nagyon lehet megélni. "Mindenki maga dönti el, mennyiért vállal munkát" - fogalmazott.

Tovább tolódik a gyermekvállalási hajlandóság

Jónás Anikótól, a Kelly Services ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a pályakezdők fizetései is várhatóan csökkennek majd európai uniós szinten. Az IDS kutatásai azt mutatják, hogy a pályakezdők átlagfizetése jóval az infláció mértéke alatt növekszik.

Az Egyetemi és Főiskolai Oktatók Szövetsége (UCU) arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályakezdő fizetések nem növekszenek arányosan a tandíjakkal. Regionális szinten óriási a különbség az átlag órabérek között, ennek ellenére a minimálbérek színvonalát rögzítették számos tagországban. A legfrissebb Eurostat-adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Királyságban London kínálja a legmagasabb átlag órabéreket a régióban. "Nem nagyon van más lehetőség, alkalmazkodni kell" - mondta Jónás Anikó.

A legalacsonyabb átlagbérű régiók listáján (kevesebb mint 4 euró/óra) egyébként a Dunántúl vezet, rögtön utána pedig egy helyen szerepel Törökország, az Alföld és Észak-Magyarország.

"Figyelembe véve, hogy az elkövetkező 10 évben a magasan képzett, nem fizikai területeken mintegy 8,5 millió állás keletkezését prognosztizáljuk Európában, a tervezett bércsökkentés kiváló indok lehet a nyelveket magas színvonalon beszélő, tehetséges, mobil fiatalok elvándorlására. Valószínűleg az a tudás fog kivonulni az országból, amire itthon is a legnagyobb szükség volna. Továbbá a családalapítás, a gyermekvállalási hajlandóság az egzisztencia megteremtésével arányosan tovább tolódik, ami egy erősen fogyó nemzet esetén további kockázatokat jelent" - tette hozzá Jónás Anikó.