E-mailben felmondani?
Az új Munka Törvénykönyve egyik legmodernebb vonása, hogy bizonyos esetekben írásbelinek tekinti az elektronikus dokumentumban tett nyilatkozatot is. Egyelőre azonban úgy tűnik, ez a rendelkezés inkább megnehezíti, semmit megkönnyíti a munkáltatók és munkavállalók életét - írja Kátyás Gábor az ujmunkatorvenykonyve.hu oldalán lévő blogjában.
A szabály szerint írásbelinek kell tekinteni az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozatot is, ha az megfelel az alábbi három feltételnek: alkalmas a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására. A törvény tehát tételesen nem sorolja fel, hogy milyen típusú elektronikus dokumentum minősül írásosnak. Bármilyen elektronikus közlési forma szóba jöhet, amennyiben megfelel a fenti feltételeknek (például SMS, e-mail, blog bejegyzés, komment egy közösségi oldalon stb.).
A szabály egyfelől rugalmas, hiszen akár egy egyszerű e-mail is elegendő lehet bármely írásbeli formához kötött nyilatkozat megtételéhez, például egy felmondáshoz. Ugyanakkor, jól látható, hogy mindhárom feltétel értelmezése ugyancsak kérdéses. Egy SMS rögzíti a feladó telefonszámát, de van akkor, ha a magára hagyott mobilról nem a tulajdonosa, hanem valaki más küld üzenetet? Az értelmezési kérdések azért különösen súlyosak, mert a törvény szerint bármely, tehát a legsúlyosabb következményekkel járó nyilatkozatok is megtehetőek elektronikusan (pl. a felmondás, a munkaszerződés módosítása vagy a fizetési felszólítás is). Ehhez képest figyelmet érdemel, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ezeket a legfontosabb nyilatkozatokat továbbra is csak a hagyományos írásos formában tekinti érvényesnek.
Maga a törvény nem ad eligazítást ahhoz, hogy ezt a három követelményt mennyire szigorúan kell értelmezni. Van ugyan egy külön törvény hatályban az elektronikus aláírásról, ám sem ez, sem a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan utalást, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben alkalmazott elektronikus dokumentumnak az e külön törvényben foglaltak szerinti aláírással, vagy időbélyegzővel ellátottnak kell lennie. Így a kérdés eldöntése a bírói gyakorlatra vár.