Ezek a legfontosabb tudnivalók a munkaköri leírásról
A munkaköri leírás kulcsdokumentum a személyügyi működésében. Kijelöli az adott munkavállaló helyét a szervezetben, a szükséges kompetenciákat, megadja az ellátandó feladatokat stb. Gyakorlati jelentősége okán érdemes áttekinteni, mit szabad, mit tilos és mit érdemes belefoglalni ebbe a dokumentumba. Kártyás Gábor blogbejegyzése azujmunkatorvenykove.hu oldaláról.
A munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, csak egy tájékoztató dokumentum, amelyet a munkáltató egyoldalúan ad ki. Annak tartalmát tehát – a munkakör keretei között – a munkáltató egyoldalúan bármikor módosíthatja is. A munkaköri leírás természetesen nem lépheti át a szerződésben rögzített munkakör kereteit. Csak olyan feladatokat sorolhat fel, amelyek – a közfelfogás alapján – az adott munkakörhöz tartoznak. Például, a „titkár” munkakörbe tartozhat a postázással, telefonüzenetekkel kapcsolatos ügyintézés, találkozók szervezése stb. De biztosan nem tartozik ide az iroda takarítása. A munkavállaló munkavégzési kötelezettsége csak a munkakörébe tartozó feladatokra terjed ki, és ezen nem változtat az sem, ha egyébként a munkakörből „kilógó” teendő a munkaköri leírásban szerepel.
Erre figyeljen
Bevett gyakorlat, hogy a munkaköri leírásban a feladatok felsorolását a munkáltató egy általános mondattal zárja, amelyben fenntartja magának a jogot további, „egyéb” teendők meghatározására. Ez a megfogalmazás önmagában nem tilos, a munkaköri leírás tehát nyílt felsorolásban is rögzítheti a feladatokat. Ugyanakkor ez természetesen nem hatalmazza fel a munkáltatót arra, hogy olyan feladat elvégzését rendelje el erre hivatkozással, amely nyilvánvalóan nem része a munkakörnek. Azaz, az „egyéb feladat” is csak a munkakörbe tartozó lehet. Ezt persze megfogalmazhatjuk a másik oldalról is: ha a munkaköri leírás ugyan nem tartalmaz kimondottan egy feladatot, de az vitán felül a munkakör része, úgy annak ellátását a munkavállaló nem tagadhatja meg.
Gyakran előfordul, hogy a munkaköri leírás szerint a munkavállaló munkaköri kötelezettsége egy másik kolléga helyettesítése is. Ez a kikötés nem jogszerű. A munkaköri leírás ugyanis ebben az esetben kimondottan egy másik munkakörbe tartozó feladatot tartalmaz. Ehelyett a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésével tudja megoldani, hogy a munkavállalók helyettesítsék egymást. Ezt nevezzük átirányításnak, amely egy speciális munkáltatói intézkedés, és amelyre számos garanciális szabály vonatkozik.
Egyoldalú módosítás
A gyakorlatban a munkaköri leírás sok egyéb kérdést is tartalmazhat. Így például a munkavállaló feladatainak ellátásához szükséges képzettségek, kompetenciák felsorolását, a szervezeti egység megjelölését, ahol a munkavállaló dolgozik, a közvetlen felettest, a szervezeti tagozódás egyéb kérdéseit stb. Ezeknek külön munkajogi jelentősége nincsen, a törvény alapján egyedül a munkakörbe tartozó feladatok részletezése a munkaköri leírás kötelező tartalmi eleme.
A munkaköri leírást a munkáltató egyoldalúan állítja össze, és egyoldalúan dönthet annak módosításáról, akár bővítéséről is. Fontos azonban, hogy a kibővített feladatkört is el tudja látni a munkavállaló a rendes munkaidejében. Ha folyamatosan szaporodó feladatait ebben az időkeretben már nem tudja ellátni, úgy az ezen felüli munka rendkívüli munkavégzésnek minősül.