A cselekvőképtelenség nem egyenlő a munkaképtelenséggel

A cselekvőképtelennek nyilvánított ember egyúttal nem munkaképtelen, a munkakeresésének, munkavállalásának, alkalmazásának csupán a cselekvőképtelenség, azaz a gondokság alá helyező bírósági határozat ténye nem képezheti akadályát - állítja Szabó Máté ombudsman.

A munkaügyi központ szerint a hatályos jogszabályok szerint nem lehet álláskeresőként nyilvántartásba venni a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, elbocsátott foglalkoztatottakat, ugyanis ők nem rendelkeznek a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel.

Ma Magyarországon a csaknem 54 ezer ember él gondnokság, és több mint 31 ezren cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt Szabó Máté ombudsman tájékoztatása szerint. A magyar rendszerben azok cselekvőképességet kizáró gondnokság alá kerülnek, akiknek hiányzik a belátási képességük, hanem olyan fogyatékosok is, akiknek csak az ügyeik intézéséhez lenne szükségük segítségre, ám a jogi szabályozás, illetve az ellátórendszer nem tud alternatívát felajánlani nekik.

Nem azonos és nem egymást kizáró fogalom a gondnokság alá helyezés miatti cselekvőképtelenség, azaz az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség hiánya és a munkavégzési képesség – mutatott rá az ombudsman. Ezt a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló rendelet a gyakorlatban is megerősíti. A cselekvőképtelen munkavállalók munkavégzésének lehetőségét az új Munka törvénykönyve is kifejezett rendelkezésekkel teremtette meg.

A sokféle eltérő szempontból cselekvőképtelen munkavállalók munkakeresésének, munkavállalásának, alkalmazásának csupán a cselekvőképtelenség, azaz a gondokság alá helyező bírósági határozat ténye nem képezheti akadályát. A munkaügyi központ, a törvényes képviselő, a munkáltató, a munkatársak kiemelt figyelmére és személyre szabott intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a társadalmi integrációja és foglalkoztatása megvalósuljon, az Alaptörvény esélyegyenlőségi és a fogyatékossággal élők védelmére vonatkozó rendelkezései így kapnak valós tartalmat – fogalmazta meg az alapvető jogok biztosa.

A munkaügyi központok ezzel ellentétes gyakorlata így sértik a jogbiztonság követelményét, az emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jogot, nem érvényesül a fogyatékossággal élők személyek Alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem.