Miért hazudunk az állásinterjún?
A pályázók félnek az interjútól, ezért fordulhat elő, hogy ferdítenek - mondta el Marton Krisztina HR szakértő egy videós interjúban.
Vagy azért hazdunak, mert ismeretlen a helyzet, nem tudják, mi vár rájuk, vagy azért, mert nem teszik meg azt a plusz erőfeszítést, ami arról szól, hogy felkészüljenek - mondta el Marton Krisztina HR szakértő egy videós interjúban. Ez utóbbi több fázisból áll - tette hozzá. Például utána kell nézni annak a szakmának, pozíciónak, amire jelentkeznek, illetve át kell gondolniuk, mi várhat rájuk az interjún, miről szeretnének beszélni.
A bizonytalanság miatt nem tudják, mit kezdjenek azokkal az információkkal, amik az ő karrierjüket, szakmai életüket jellemzi. Általában kétféle megoldást választanak. Az egyik, hogy a számukra kínosnak vélt dolgokat elhallgatják, hazudnak, finomítanak a tényeken, időpontokon, dátumokon, végzettségeken, szakmai gyakorlaton, szakmai sikereken és szakmai kudarcokon.
Marton Krisztina szerint szinte egyáltalán nincs olyan ember, akinek a szakmai karrierje során csak pozitív tapasztalatai vannak, soha semmilyen hibát nem vétett, nem érte szakmai kudarc. Ezt a HR-esek sem hiszik el. Ráadásul minden egyes hiba, kudarc fontos a szakmai karrierben, épít, és tapasztalatot ad a következő nehézség leküzdéséhez, ezért az nem szégyenfolt, amit le kéne tagadni.
A szakértő azt javasolja, a jelentkezők legyenek őszinték, azzal tudják önmagukat és a szakmai karrierjüket leginkább leírni és a valósághoz közelíteni. Pontosan, korrekten, objektíven kell fogalmazni, tényszerűen elmondani, ha kudarcnak érzett egy helyzetet, ha hibázott egy feladat elvégzése során, és azt is el lehet mondani, miért érzi ezt így.
Hogyan lehet észrevenni a hazugságot?
Marton Krisztina szerint az interjúhelyzetben is könnyen tetten lehet érni, aki nem mond igazat. Például az írásos pályázaton, a CV-n másfajta adat áll, mint amit a jelölt élő szóban elmond. Vagy ha az írásos anyagban "lyukak" vannak, eltűnik a szakmai karrierből 1-2 év, amire nincs magyarázat.
Gyakorlott interjúzó pedig már a megváltozott testbeszédből, mimikából, hanghordozásból is rá tud jönni, ha valaki hazudik. Ráadásul ez azért is becsapós helyzet, mert aki a hazugságra koncentrál, nem pedig a mondanivalójának a lényegére, tartalmára, az sokszor olyan görcsösen figyel magára a hazugságra, hogy elsikkad a mondanivaló. Így könnyen bele lehet gabalyodni az egész helyzetbe. Nem beszélve arról, ha ilyenkor kap egy keresztkérdést, akkor végképp elveszítheti a jelölt a fonalat. Egy ilyen helyzetből pedig már nagyon nehéz visszajönni.