Mik a túlóra szabályai?
A kilencedik, számítógép előtt eltöltött órában minden bizonnyal megfogalmazódik a szorgalmas munkavállaló fejében a túlórával kapcsolatban néhány kérdés: Hogyan rendelkeznek a túlóráról a hatályos szabályok? Kifizeti-e a munkáltató a túlórát? Munkavállalóként mire vagyok kötelezhető? Nyilas Anita, a D.A.S. Jogszerviz munkatársának az írása.
A munka törvénykönyve a köznyelven túlórának nevezett munkaidőn túli munkavégzést, rendkívüli munkaidőként szabályozza. A rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés. A rendkívüli munkaidőt elrendelheti a munkáltató is, ugyanakkor rendkívüli munkaidőnek minősül az is, ha a munkavállaló kifejezett munkáltatói utasítás hiányában, azonban a munkáltató érdekében végez munkát, a munkaidején túl.
A túlórának azonban van egy határa. A munkaidőt meghaladó munkavégzés éves maximális mértéke nem haladhatja meg a 250 órát. Kollektív szerződés ezt a mértéket legfeljebb 300 órára emelheti.
A bírói gyakorlat szerint nem lehet mentesülni a rendkívüli munkavégzés megfizetése alól azon jogszabályellenes gyakorlattal, hogy a munkáltató felhívására vagy a kialakult gyakorlat alapján a munkavállalók nem vezetik a valóságnak megfelelően a jelenléti ívet, ugyanis azt több bizonyíték is alátámaszthatja (rendszerhasználat, tanúk).
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a munkavállalót 50 százalékos bérpótlék illeti ugyanis meg. Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy a munkaidőn túl végzett munka ellenértékeként bérpótlék helyett szabadidő jár. Ez nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.