Merjen-e rövid hónapban szabadságra menni? Megszólalt az NGM
Napok óta bizonytalanság van a szabadság körül: tényleg rosszabul jár, aki februárban megy pihenni? A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is megszólalt az ügyben.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) korábi közlése szerint azok a munkavállalók, akik februárban mennek szabadságra, kevesebb munkabért fognak kapni, mint ha bármelyik másik hónapban tennék ezt. Goda Márk munkajogász azt mondta, hogy ez nem csak riogatás, hanem valós veszélye van annak, hogy sok munkáltató a jogszabály véleményem szerint téves értelmezése miatt tényleg kevesebb munkabért fizet majd annak a munkavállalónak, aki februárban megy szabadságra.
A probléma abból ered elsődlegesen, hogy a munkáltatók a bérszámfejtés során a havi munkabért munkanapokra bontják, azaz kiszámolják a napi munkabér mértékét és azzal szoroznak vissza. Ez így ebben a formában valóban hónapról hónapra bérkülönbséget fog eredményezni.
Goda Márk jogász szerint az okozhat gondot, hogy a munkáltató, amikor megállapította a szabadságra jutó távolléti díjat, az utána fennmaradó – tehát nem szabadságon töltött – időre járó alapbért munkanapokra kívánja megadni. A munka törvénykönyve sehol nem ír arról, hogy a havi alapbért úgy kellene kiszámolni, hogy először meg kellene állapítani, hogy az adott hónapban hány munkanap van, majd ennek függvényében kellene meghatározni a munkában töltött időre járó alapbért.
Angyal József okleveles adószakértő szerint is tévesek voltak a sajtóhírek. A szakértő elmondta a penzcentrum.hu-nak, hogy tévedés, hogy a fix havi béres munkavállalók esetében a munkában töltött napokra is távolléti díjjal kellene számolni.
Mit mond az NGM?
Ha a dolgozó szabadságra megy a hónapban, akkor az arra a napra őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért el kell osztani 174-gyel, majd fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat – írja az origo.hu.
Ez után azt kell megnézni, hogy hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért le kell osztani a - munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti - havi munkanapok számával. (A munkanapokba beleszámolnak a fizetett ünnepek) Meg kell nézni ez után, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap és fizetett ünnep marad a hónapban, majd ezeknek a számával kell felszorozni a napi munkabért – értelmezte a fizetett szabadság kiszámításának módját a tárca.
E szerint ha több munkaórát tartalmazó hónapban megy szabadságra a dolgozó, valóban több fizetésre számíthat.
Az új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai alapján - különösen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek véleményének ismeretében - szükség szerint sor kerülhet a törvény távolléti díjra vonatkozó előírásainak felülvizsgálatára – írta még a tárca a lapnak.
Az NGM közleményben hangsúlyozta, hogy az új Munka törvénykönyve megalkotásakor a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítását.
Ezt az egyszerűsítést szolgálja a törvény által meghatározott osztószám alkalmazása, amely minden hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számától független.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és, ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.
Addig is a jogalkalmazást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan módszertani segédlet közzétételével fogja segíteni - jelezte a tárca.
Példával
Az origo.hu konkrét példán mutatta be az NGM útmutatását követve, hogy mi jön ki, ha a havi bruttó alapbére a dolgozónak 174 ezer forint, 20 munkanap van a hónapban, ebből öt napot vesz ki szabadságként, minden nap 8 óra a munkaidő.
Ekkor a távolléti díj egy órára 174 ezer forint/174=1000 forint. Egy napnyi távolléti díj nyolcezer forint, az öt nap szabadság után 40 ezer forint bruttó jár.
Az egy munkanapra jutó bér 174 ezer forint/20=8700 forint. Tizenöt ledolgozott nap után így 130 500 forint illeti meg a dolgozót. Összességében így bruttó 170 500 forint jár az alkalmazottnak. Vagyis hiába szól a munkaszerződés havi 174 ezer forintról, rövid hónapban kevesebb bruttót kap a dolgozó, ha szabadságra megy.
Ezt elismeri az NGM is. Viszont ha sok munkanapos (22 vagy 23 munkanapos, illetve fizetett ünnepnapos) hónapban megy el szabadságra, akkor pedig több üti a markát a szerződésben foglaltnál.