Sok a depressziós álláskereső
szerző: Jobline
A munkaügyi központokban tartanak a depressziós, lelkibeteg álláskeresőktől, márpedig a hozzájuk fordulók többsége pszichés problémákkal küzd. A szorongás viszont gátolja a segítségnyújtást.
Miközben csaknem kétszázezer, eddig rokkantsági ellátásban részesülőt akarnak „visszavezetni” a munka világába, az állástalan lelki betegeknek szinte esélyük sincs a foglalkoztatásra. Több mint százötven milliárd forint megtakarítást remél az állam a rokkantsági nyugdíjak rendszerének felülvizsgálatától. Ilyen ellátásban itthon csaknem nyolcszázezren részesülnek, ami kétszerese az OECD-országok átlagának - közölte a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány. A nők körében a 39 évesnél fiatalabbak 14,5 százalékát, a 40-55 év közöttiek 63,4 százalékát, az 55 évesnél idősebbek 22,1 százalékát részben vagy egészben pszichés okokból rokkantosították. A férfiaknál a 39 évesnél fiatalabbak 22 százalékánál, a 40-55 éves korosztály 60,7 százalékánál, míg az 55 évesnél idősebbek 17,3 százalékánál szerepelnek a viselkedés- és mentális problémák a leszázalékolás indokaként. Némi túlzással speciális, büszkeségre aligha okot adó hungarikum, hogy a leszázalékolások vezető oka Magyarországon a különböző pszichés betegségek.A mentális betegséggel, szegénységgel – és a gyakran ezekkel együtt járó kirekesztéssel – küzdő álláskeresők különösen nehéz helyzetben vannak. A tartós munkanélküliség önmagában is megbetegítő hatású lehet. Az a több mint egy év, amit az átlagos álláskereső munkanélküliként tölt el, önmagában is szorongató, megalázó helyzetet teremt, amit csak tetéz a szegénység nyomora vagy egy mentális betegség bélyege. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiket a rehabilitációs rendszer újra munkába állásra „ösztönöz” a leszázalékoltság státuszának megszüntetésével. Sokan közülük mentális betegséggel küzdenek (különösen jellemző a depresszió, a szorongásos problémák, esetleg a skizofrénia), vagyis olyanok kényszerülnek a munkakeresésre, akik valójában nem tekinthetők gyógyultnak.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet adatai szerint az európai lakosság 25 százalékának volt már valamilyen komolyabb lelki problémája. A becslések alapján a munkavállalók 11 százaléka most is küzd kisebb-nagyobb mértékben, hasonló problémákkal, ráadásul 2020-ra a depresszió lehet a leszázalékolások második leggyakoribb oka a 15-44 éves munkavállalók körében. Csaknem évi 240 milliárd eurós kiesést okoznak a pszichoszomatikus megbetegedések az EU területén - a betegszabadságok, a termelésből kieső táppénzes időszakok pedig újabb 136 milliárd euróba kerülnek. Némi túlzással speciális, büszkeségre aligha okot adó hungarikum, hogy a leszázalékolások vezető oka Magyarországon a különböző pszichés betegségek.