Már több a diplomás magyar
Uniós szinten az egy évvel korábbi 34 százalékról tavaly 36 százalékra nőtt azok aránya a 30-34 éves korcsoportban, akik rendelkeznek diplomával, a 18-24 évesen már nem tanulók hányada pedig 14-ről 13 százalékra csökkent - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból, amit a szakszervezetek.hu tett közzé.
Az Európai Unió az Európa 2020 stratégia keretében 2010-ben a többi között azt tűzte ki célul, hogy az évtized végére a diplomások arányát 40 százalékra növeli, a tanulással felhagyókét pedig 10 százalék alá szorítja.
Magyarország a stratégia keretében a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozóan azt a célt vállalta, hogy 2020-ra az adott korcsoport 30,3 százaléka rendelkezik majd felsőfokú végzettséggel. Az Eurostat által közzétett adatsorok tanúsága szerint 2005-ben ez az arány Magyarországon 17,9 százalék volt, amely 2010-re 25,7, 2012-re pedig 29,9 százalékra emelkedett. A részletes adatokból az is kiderül, hogy lényeges a különbség a nők és a férfiak között; a nők 35,5 százaléka, míg a férfiaknak 24,7 százaléka végzett felsőfokú oktatási intézményben - írja a szakszervezetek.hu.
Azoknak az aránya, akik 18-24 éves korukban már nem tanulnak, Magyarországon 2005-ben 12,5 százalék volt, 2010-re 10,5 százalékra csökkent, tavaly pedig 11,5 százalék volt. Ezen a téren Magyarország - az uniós célkitűzéshez igazodva - azt vállalta, hogy ezt az arányt 2020-ig 10 százalékra vagy az alá csökkenti.
A „diplomás országok” dobogóján Írország az első, ahol a kérdéses korcsoport több mint fele, 51,1 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Ciprus a második, 49,9 százalékkal, a harmadik pedig Luxemburg, ahol a 30 és 34 év közöttiek 49,6 százaléka rendelkezik diplomával. A sereghajtók Olaszország, ahol 21,7 százaléknak van diplomája, amelyet 21,8 százalékkal előz meg Románia, Máltán pedig az ott élő 30-34 évesek 22,4 százaléka végzett felsőoktatási intézményben.
Azok tekintetében, akik nem tanulnak tovább, Szlovénia, Szlovákia és Csehország vezeti a rangsort, 4,4, 5,3 illetve 5,5 százalékkal. A legrosszabbul ebben a vonatkozásban pedig Spanyolország teljesít, ahol szinte minden negyedik fiatal, az érintettek 24,9 százaléka 18-24 éves kora között már nem tanul.
Az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamok összesen nyolc területen tűztek maguk elé célokat, amelyek együttes végcélja a fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképesség növelése. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy az energiafelhasználáson belül 20 százalékra emelkedjen a megújuló források aránya, minél többen tanuljanak tovább és szerezzenek diplomát, a szegénységben élők száma pedig 2020-ig 20 millióval csökkenjen az Európai Unióban.
Az oktatás tekintetében az Eurostat adatainak tükrében 8-8 országról mondható el, hogy 2012-ben mind a diplomások arányának emelkedése, mind a tanulással felhagyók arányának csökkentése tekintetében el tudta érni a saját maga számára kitűzött célt.