Mennyire elégedettek a pályakezdők?
szerző: Jobline
Továbbra is a család és az anyagi biztonság határozzák meg leginkább a magyar fiatalok élettel való elégedettségét. A kelet- és nyugat-magyarországi városokban élő 19-29 évesek elért céljaikkal kevésbé elégedettek, mint a központi régióban élő kortársaik.
Negyedéves rendszerességgel vizsgálja a K&H Bank megbízásából a Free Association kutatóügynökség, mennyire elégedettek a 19-29 éves városi fiatalok életükkel, életkörülményeikkel. A felmérésből számított K&H pályakezdők jóléti indexének értéke idén az első negyedévében +9, melyet egy -50 és +50 közötti skálán mérnek. Az index előző, - vagyis a tavalyi utolsó negyedéves értéke - gyakorlatilag azonos, +8 volt.A fiatalok jólétét, elégedettségét az előző méréshez hasonlóan elsősorban most is a családi háttér és az anyagi biztonság határozza meg. Az elégedettség, tervek, elképzelések tekintetében azonban számos területen jelentős eltérés van az ország keleti és nyugati régiója, valamint Budapest között.
Bár a munkanélküliségi mutató ebben a korosztályban nagyon rossz – 25 százalékos – a dolgozók körülbelül fele inkább stabilnak érzi munkahelyét, és ebben nincs jelentős eltérés az országrészek között. A központi régióban 48 százaléknyian vannak azok, akik teljes egészében úgy érzik, hogy az iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeznek. Ezzel szemben az ország keleti felében 34, nyugaton az aktív keresők 26 százaléka tudott csak az iskolai végzettségének megfelelően elhelyezkedni. A nyugati országrészben a fiatal dolgozók 42 százaléka a végzettségétől teljesen eltérő munkát végez.
A heti ledolgozott munkaórák száma átlagosan 43 óra volt, ez az érték a fővárosban volt a legmagasabb, 49 óra, míg a többi településen csak 41 óra körüli értékről számoltak be a megkérdezettek. 50 feletti heti munkaóráról a központi régióban 30 százalékban számoltak be, az ország többi részén jóval kevesebb az ilyen mértékű leterheltség (nyugaton 10, keleten 17 százalék).
Az aktív kereső fiatalok 36 százaléka tervezi, hogy egy időre külföldön vállal munkát. Kelet-Magyarországon viszont a fiatalok 38 százaléka egyáltalán nem szeretne más országban dolgozni, szemben a központi és a nyugati országrész fiataljainak így nyilatkozó 24 százalékával. Az ilyen irányú terveket még mindig nehezítheti a nyelvtudás hiánya vagy szintje: a dolgozók 38 százaléka nem beszél idegen nyelvet, 26 százalék középfok alattira értékeli a nyelvtudását. A budapesti dolgozók kimagaslóan teljesítenek a nyelvvizsgák számát tekintve, 30 százalékuknak egy, 19 százaléknak több nyelvből van legalább középfokú vizsgája.
A központi régióban és Nyugat-Magyarországon élő fiatalok körülbelül fele érzi úgy, hogy többre képes, mint a legtöbb ember, a keleti országrészben ezt csak 36 százalékuk fogalmazza meg. Ugyanakkor utóbbiak 65 százaléka ért egyet azzal, hogy nem akar megfelelni másoknak, és a saját útját akarja járni, a többi régióban erre a kérdésre körülbelül 10 százalékponttal kevesebben adtak igenlő választ.
A kutatásban részt vevők válaszoltak arra a kérdésre is, mennyire elégedettek azzal, amit eddig elértek életükben. A kelet- illetve nyugat-magyarországi fiatalok mintegy 80 százaléka volt elégedetlen ezen a téren,ami a korosztályi sajátosságként is ismert többre vágyást figyelembe véve is magas értéknek tűnik. A központi régióban ez az érték 70 százalék alatt van.