Munka kisgyermekkel? Nem lehetetlen
szerző: Jobline
A MuKi második szakmai kerekasztalának a célja egyrészt az volt, hogy felhívja a figyelmet a munkaadók és az álláskeresők közötti kommunikációs problémákra (pl. nem megfelelő önéletrajz, nem megfelelő pozíció megpályázása, hibák a személyes beszélgetés során), másrészt pedig, hogy rávilágítson az atipikus foglalkoztatási formák jogszabályi elfogadottságára, és bemutassa az erre vonatkozó jó gyakorlatokat. A mintegy két órás beszélgetésen az előadók témafelvetését követően a szülők megosztották személyes tapasztalataikat egymással és a jelenlévőkkel.
Csapó Gábor, a Munka kisgyermekkel program projektvezetője köszöntötte a résztvevőket, majd összefoglalta a projekt legfontosabb céljait: „A programot azért indítottuk el, hogy a kisgyermekes szülőknek segítsünk visszajutni a munka világába. Feladatunk a munkaközvetítésen túl a cégekkel való kapcsolattartás is.” Hangsúlyozta: „A mai munkaerőpiaci helyzetben nem az okozza a fő problémát, hogy nincsenek állások, hanem hogy a kereslet és a kínálat nem ér össze. A Munka kisgyermekkel program a munkába visszatérő szülőknek nemcsak munkahelyet, hanem a megfelelő munkahelyet segít megkeresni a céges és a szülői igények összehangolásával.” A pódiumbeszélgetés során a projektvezető felhívta a figyelmet a munkakeresés során felmerülő tipikus hibákra. Lényegesnek tartja például, hogy az interjúk során a kisgyermekes szülők cégspecifikusan készüljenek fel; ez pedig már az önéletrajz cégre szabott megírásánál kezdődik.A mai gazdasági helyzetben kifejezetten célszerű lehet az atipikus foglalkoztatási formák, mint például távmunka alkalmazása, hiszen jelentősen költségcsökkenés érhető el vele, megspóroltató például a rezsi, az iroda bérleti díja, vagy az alkalmazott közlekedésének térítése.
A távmunka megfelelő körülményeinek kialakításáról Lukenics Viktor, az IGS Informatika igazgatója beszélt. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a távmunkát a cégek gyakran – az ő szemszögükből teljesen jogosan - fenntartásokkal kezelik: megkérdőjelezik az üzleti adatok megfelelő védelmét, a munka eredményességét és hatékonyságát, illetve a munkavégzés ellenőrizhetőségét. „Mindez az irodán kívüli munkavégzés szabály- és keretrendszerének kialakításával védhető ki; a kisgyerekes szülők ennek ismeretében be tudják mutatni a megfelelően kezelt és ellenőrzött távmunka lehetőségének előnyeit akár egy állásinterjún is.” – fejtette ki.
Atipikus foglalkoztatási jó gyakorlatokat Kovács Márta, a British Telecom Munkavállalói Elköteleződésért Felelős Projektvezetője mutatott be; a British Telecom brit mintára ugyanis nagymértékben támogatja az atipikus foglalkozási formákat hazánkban is. A cégnél megengedett mind a távmunka, mind a rugalmas munkakezdés és a részmunkaidő.
A projektvezető kifejtette: „Potenciális meghódítandó területként tekintünk a MuKi-hoz csatlakozott szülőkre, hiszen ők az a célcsoport, akiknek szüksége lehet az általunk kínált munkakörülményekre.” A vállalat a kisgyermekes munkavállalók támogatása érdekében 2013-tól céges családi napközit is biztosít munkába visszatérő kisgyermekes kollégái számára.
A szülők által megfogalmazott, munka és magánélet összeegyeztethetőségét érintő kérdések kapcsán Keveházi Katalin, a Jó-Lét Alapítvány vezetője az atipikus foglalkoztatási rendszer leggyakoribb akadályaiként a technikai feltételek megoldatlanságát, a gyermekgondozási férőhelyek szűkös voltát, illetve a sok esetben egyenlőtlen otthoni munkamegosztást jelölte meg; hangsúlyozta viszont azt a tényt, hogy a kisgyermek megjelenése a családban nemcsak az édesanya, hanem az édesapa életének körülményeit is nagymértékben megváltoztatja. A szakértő említést tett a kormány által kidolgozott „Munkahelyvédelmi Akcióterv”-ről, amelynek hatása lehet a kisgyermekes szülők elhelyezkedésére, hiszen speciális járulékkedvezményeket említ kisgyermekes szülők foglalkoztatása esetén.
Az egyik felszólaló édesanya elmondta, hogy jónak tartja a kisgyermekes szülők munkába segítésével foglalkozó kezdeményezéseket, de felhívta a figyelmet arra, hogy bár az ilyen programok rendkívül nagy segítséget nyújtanak, a változást és a munkába való visszatérésre való felkészülést mindenkinek magának érdemes elkezdenie.
Kiss Gábor Boldizsár, a Budapesti Művelődési Központ (BMK) koordinációs és fejlesztési osztályvezetője így nyilatkozott a MuKi kapcsán: „Teljes mértékben azonosulni tudunk a program céljaival. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közeljövőben két fogyatékkal élő kisgyermekes szülőt várunk vissza csapatunkba.”