A szülők sincsenek tisztában a diákmunka szabályaival
Világszerte körülbelül 215 millió gyermekmunkás dolgozik, közülük 115 millióan veszélyes munkát végeznek. Magyarországon nem jellemző a 14 alatti gyermekek dolgoztatása, de tavaly közel tízezer 15-19 éves fiatal vállalt valamilyen munkát, a fiatalkorúakra pedig külön jogszabályok vonatkoznak. Szeptembertől ezeket is oktatják az iskola falai között.
Május 12-e a Gyermekmunka Elleni Világnap, amikor arra a több mint 200 millió gyermekre hívják fel a figyelmet, akiket kizsákmányolva, sok esetben veszélyes körülmények között dolgoztatnak világszerte. A gyermekfoglalkoztatást Magyarországon először 1840-ben szabályozták, azóta pedig jelentős mértékben sikerült visszaszorítani a 15 éven aluli gyermekmunkások számát. A KSH adatai szerint tavaly 9700 15-19 év közötti fiatal dolgozott, a 18 éven aluliakra pedig speciális munkajogi szabályok vonatkoznak. A jelenlegi törvények szerint ma 16 éves kortól vállalhatnak munkát a fiatalok, szülői beleegyezéssel pedig 15 éves kortól lehetséges szünidei munkavállalás. A diák munkavállalók nem túlórázhatnak, nem dolgozhatnak éjszakai műszakban, illetve nem lehet őket veszélyes munkakörökben alkalmazni. Ezzel azonban nincs tisztában minden fiatal, sőt gyakran a szülők sem tudnak segíteni az ismeretek hiánya miatt. A munkavállalásról és a pénzügyi ismeretekről ezért szeptembertől az iskolában is tanulnak majd a diákok.
„Rendkívül fontos a fiatalok gazdasági, pénzügyi edukációja, munkavállalással kapcsolatos tudásuk bővítése, hiszen így képesek lesznek a jövőben felelős döntéseket hozni, tisztában lesznek azzal mi legális és mi nem, illetve pénzügyi helyzetüket is megtervezhetik, alakíthatják majd.” – mondja Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója.
A gazdasági és pénzügyi ismeretek a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben épültek be a Nemzeti alaptanterv (Nat) és a kerettantervek szakmai anyagaiba. A gazdasági és pénzügyi nevelés egyrészt a Nat-ban közölt 12 fejlesztési terület-nevelési cél egyike, ami azt jelenti, hogy a diákok az összes műveltségi területhez kapcsolódóan találkozhatnak ezzel a kiemelten fontos témával, többször és több szempontból is körüljárhatják a megadott kérdéskört. Másrészt a tartalmak a tantárgyi kerettantervekbe is bekerültek.
A kötelező tantárgyak közül a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 8. és 12. évfolyamának tematikai egységei között (pl. pénzügyi és gazdasági kultúra, munkavállalás), a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy témái között (pl. álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség) a földrajz, illetve több természettudományi tantárgy egyes részeiben jelenik meg. Sőt, bizonyos értelemben az informatika is részt vesz a legfontosabb kapcsolódó ismeretek átadásában, hiszen az elektronikus szolgáltatások kérdése is megjelenik a tananyagban.
Mindezeken kívül az iskolák a helyi tantervbe beépíthették a szabad időkeret terhére a Pénzügyi és gazdasági kultúra, a Vállalkozzunk!, és a Munkapiac elnevezésű tantárgyakat, melyek kimondottan a gazdasági, pénzügyi kérdéseket járják körbe.