Sokkal többet dolgozunk, mint 20 éve
szerző: Jobline
Több mint egy héttel dolgozunk többet évente, mint a 90-es évek elején, tanulmányi szabadságra szinte senki sem megy már, az elbocsátottak munkáját pedig a maradóknak kell elvégezniük - írja a Napi Gazdaság a KSH összeállítása alapján.
Az egy főre jutó, munkarend szerint teljesíthető 255 munkanapból a kilencvenes évek elején még 213 napot sem teljesítettek átlagosan, ami 2011-ben már közel 220 nap volt. A szabadságon eltöltött idő némileg, azon belül is az 1992-2011 közötti időszak elejére koncentrálódóan nőtt.A KSH által vizsgált munkavállalói körbe tartozók 2011-ben fele annyi napot sem hiányoztak betegség miatt, mint a 90-es évek elején, így tavalyelőtt az átlag alig haladta meg az évi 8 napot, aminek szűk felét tette ki a betegszabadság. A változás - mely a KSH szerint vélhetően a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet fegyelmező erejének köszönhető -, ahogy azt a társadalombiztosítási adatforrások is megerősítik, az elmúlt 3-4 évben volt különösen markáns - írja a Napi Gazdaság.
A versenyszféra kisméretű (5-49 fős) vállalkozásainál alkalmazásban állók közel 6 nappal dolgoztak többet, mint az 50 fős és nagyobb vállalkozások (illetve 7,7 nappal, mint a költségvetési intézmények) dolgozói. Az eltérés közel kétharmada a betegség miatti hiányzásra jutott, de a kisvállalkozások dolgozói szabadságon is mintegy 1,5 nappal rövidebb időt töltöttek el.
Tanulmányi szabadság, illetve engedély nélküli távollét előfordulása a kerekítési határ alatt maradt, míg a többi hiányzási ok miatti munkanap-kiesés jóval elmaradt a versenyszféra átlagától. E körben a 2005. évihez képest a szabadságon eltöltött napok száma valamivel több mint 1 nappal nőtt, a betegség miatti munkaidő-kiesés viszont 6,2 napról 4,5 napra mérséklődött.
A fizikai dolgozók közel 3 nappal rövidebb időt töltöttek szabadságon 2011-ben, mint a szellemi munkakörben dolgozók. Ez részben az életkori összetételre, részben pedig arra vezethető vissza a KSH szerint, hogy a szabadságon eltölthető idő tekintetében kedvezményezett közszféra dolgozóinak többsége szellemi munkát végez. A betegség miatti munkaidő-kiesés mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók csoportjában csökkent, ezen belül a fizikaiaknál egy kicsit nagyobb mértékben, mint a szellemieknél. 2011-ben a szellemi foglalkozásúak betegség miatt átlagosan 5,9 napot hiányoztak, ami 1,7 nappal maradt el a fizikai állománycsoportba tartozókra jellemző értéktől.
2005-ben a versenyszférában még 219 ledolgozott nap jutott egy munkavállalóra, 2011-ben viszont ennél közel egy nappal (1,4 nap) hosszabb idő, miközben a munkarend szerinti munkanapok száma ugyanannyi maradt. Ez annyit jelent, hogy ugyanaz a munkamennyiség teljesítése egyedül a munkaidőalap növekedése miatt elvileg több mint 10 ezer fővel kisebb létszámot igényelt 2011-ben, mint 2005-ben, illetve ilyen nagyságú létszámvesztésre szolgál magyarázatul - áll a KSH friss kiadványában.