"Hónapokig ingyen dolgozom"

Sok munkaadó úgy alkalmaz fiatalokat, hogy nem ad fizetést az elvégzett munkáért. Gyakran néhány nappal azelőtt szüntetik meg az alkalmazást, hogy a törvény szerint már fizetniük kellene.Sokan így is vállalják, mert a későbbi alkalmazás legfontosabb feltétele a munkatapasztalat - erről volt szó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A Kossuth Rádiónak egy pécsi lány mesélt a gyakorlati helyeiről, aki elmondta, hogy háromból két helyen (egy online újságnál és egy kereskedelmi tévénél) kötöttek vele szerződést. Az utolsó helyre, ahol nem kötöttek szerződést, egy non-profit céghez a lány jelentkezett lelkesedésből, ahol csak szóban állapodtak meg, hogy egyetem mellett mennyit tud náluk dolgozni, juttatás szempontjából pedig annyiban maradtak, hogy "majd eldől". A lány végül semmi pénzt nem kapott.

De nem csak Magyarországon, hanem Nagy-Britanniában is hasonló a helyzet. Ott nemrég emelték meg a tandíjakat arra hivatkozva, hogy a jól fizető állásból könnyű lesz törleszteni, de a fiatalok nagy része akár 3-4 ingyenes, gyakornoki időszakot eltölt a diploma kézhez vétele után. Mindezt azért vállalják, mert tudják, kell a szakmai tapasztalat, mert ha ez nincs, akkor tényleg esélytelen a szakmájukon belül elhelyezkedni. Németországban pedig az újságírók között megszokott, hogy a már nem kezdőket is csak határozott idejű szerződéssel foglalkoztatják, nagyon alacsony bérért.

Pályakezdő és munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!

Goda Márk ügyvéd elmondta, tény, hogy nagyon sok cég azért (is) alkalmaz gyakornokokat, mert így könnyen és egyszerűen jutnak ingyen munkaerőhöz. Hozzátette, hogyha szét kéne bontani a szektorokat, akkor inkább a kkv az, ahol jellemző a fizetés nélküli gyakornokság, a multiknál, még alacsony is a bér, nagyobb az esély, hogy adnak fizetést.

Az ügyvéd kifejtette, hogy a Munka törvénykönyvében hiába van benne az, hogy az elvégzett munkáért díjazás jár, de összehasonlítva a hálapénzzel, hiába van annak a betiltására is jogszabály, mindkét fél érdeke a működés fenntartása. Szerinte az ingyenes gyakornoksággal is hasonló a helyzet: a munkáltató jól jár, míg a fiatal örül, hogy dolgozhat, hogy lesz szakmai gyakorlata. A jogászok például rá is vannak kényszerítve, ők ugyanis, ha a kötelező 3 évüket diploma után nem töltik le egy ügyvéd mellett, még szakvizsgázni sem mehetnek.

Elméletben, ha valakit jogsértés ér, bíróságra is vihetné az ügyet, és nem elképzelhetetlen, hogy nyerne is. De Goda Márk szerint ezt sokan nem merik felvállalni, mert a szakmán belül nagyon hamar elterjedne egy ilyennek a híre, és félnek a fiatalok, hogy megbélyegzik őket, a bírósági ügyük egyfajta stigma lenne, ami egy plusz akadályt jelentene a későbbi elhelyezkedésnél.

Ossza meg velünk tapasztalatait a szakmai gyakorlatról, illetve a gyakornoki munkáról a [email protected] címen!