A szemdetektor nem hazudik: így elemzi a HR-es az önéletrajzot

Mindig kiderül valami újdonság az önéletrajzról, ami gyakran homlokegyenest az ellenkezője annak, amit korábban tanácsoltak vele kapcsolatban. Itt egy újabb váratlan fordulat: nem érdemes folyton frissíteni az önéletrajzot, ahogy eddig ajánlották. A HR-es úgyis átsiklik a finom részletek felett. Ez már tudományosan bizonyított tény.

Eddig az önéletrajzzal kapcsolatos legfontosabb tanácsok egyike az volt, hogy olyan frissnek kell lennie, amennyire csak lehet. Most viszont egy kutatás azt ajánlja, hogy ezt a szabályt sürgősen felejtsük el. A The Ladders karrierportál tudományos alapossággal járt utána, hogyan kezelik a HR-esek az önéletrajzokat, és az derült ki, hogy még minimális figyelmet sem szentelnek annak a szekciónak, ahol a frissítések szerepelnek. De érdemes megismerkedni a kutatás más tanulságaival is.

A The Ladders kísérletében a felkért HR-eseket nagy halom önéletrajzzal látták el – ahogyan a való életben is ilyen dokumentumok százait, ezreit kell átnézniük –, és egy szemdetektor elemezte, milyen szövegrészeket néznek meg és mennyi ideig. Először is: a HR-esek átlagosan hat másodperc alatt döntötték el, hogy a szemrevételezett dokumentum a továbbjutók vagy a kidobandók közé kerül-e. Ezzel megdőlnek azok a korábbi becslések, hogy a kiválasztási szakemberek első körben 20 másodpercet, sőt akár bő fél percet is hajlandóak rászánni egy-egy önéletrajzra. (Kisebb cégeknél, ahol a HR-es nincs akkora nyomás alatt, mert kezelhető mennyiségű jelentkezés fut be, persze ilyen értékek is előfordulhatnak.)

A kísérletben a HR-esek 80 százaléka kizárólag a következő dolgokra volt kíváncsi:

• név
• korábbi munkahelyek
• betöltött pozíciók
• a foglalkoztatás dátumai
• képzettség

Mi a közös ezekben a pontokban? Az, hogy a jelölt ezeken az adatokon nem változtat.
Az is kiderült, hogy a HR-esek a hat másodperc 80 százalékát (4,8 másodpercet) töltik az objektív adatok áttekintésével, és a fennmaradó 1,2 másodperc jut a frissíthető szekcióra. Ez nagyjából három szempillantásnyi idő, ami kevés ahhoz, hogy a pontokba szedett részletekből bármi is megragadja a szakember figyelmét.

Ez hogy lehet? Az elért eredmények és a teljesített megbízatások részletes felsorolása nem érdekli a HR-est? Elméletben talán igen, a valóság azonban azt mutatja, hogy sajnos nem.

Az a helyzet, hogy kiválasztási szakemberek jobban szeretik az objektív adatokat az elért eredmények homályosan megfogalmazott felsorolásánál. Ennek az az oka, hogy ily módon ki tudják szűrni a megbízható a jelölteket. Azok a megbízható jelöltek, akik már betöltöttek hasonló pozíciót, mint a meghirdetett állás, a konkurenciánál szereztek értékes tapasztalatokat vagy nagy presztízsű egyetemen diplomáztak. A többi tény másodlagos jelentőségű.

A HR-esek azért összpontosítanak a konkrét adatok alapján szűrt megbízható jelöltekre, mert szeretnének minél hamarabb visszatérni a napi rendes munkájukhoz, amelynek elvégzéséért a fizetésemelést meg a bónuszaikat kapják. Ennek folytán áll elő az a helyzet, hogy a megbízható jelölteket hívják be állásinterjúra, és csak ritka esetben másokat. Nem éri meg bizonytalan minőségű próbálkozókkal bajmolódni.

A finom részletek tehát nem sokat számítanak az önéletrajzban a kutatás szerint, ami első hallásra elkeserítő lehet, valójában azonban örvendetes tény, vélekedik Steve Dalton karriercoach. Azt jelenti ugyanis, hogy már viszonylag kevés idő alatt megfelelő önéletrajzot készíthetünk, aztán elmerülhetünk a networkingben, ami sokkal több haszonnal kecsegtet, mintha rengeteg energiát pocsékolva az önéletrajzunkat cizellálnánk. Dalton szerint a személyes kapcsolatépítés néhány röpke perc alatt közelebb visz az áhított állás megszerzéséhez, mint azok a keserves órák, amiket az önéletrajzunk csinosítgatásával töltünk.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!