Súlyos szabálytalanságok a magyar munkahelyeken

Minden második cég megbukik a munkaügyi ellenőrzéseken, sok a gond a feketemunkásokkal, a bérezéssel, de a munkaidő hosszával is – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának friss jelentéséből.

A vizsgálatok után 3423 jogsértést elkövető munkáltató közül 1122-vel szemben szabtak ki bírságot összesen 165,9 millió forint értékben. A hatóság csak súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki büntetést, több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (666), illetve figyelemfelhívással (468) élt, valamint szabálytalanságot megállapító határozatot hozott (1161). Az érdemi döntések mintegy 70 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Még mindig komoly gondot okoz a feketefoglalkoztatás: a munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 százaléka volt munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgozó. Az összes feketén foglalkoztatott 34 százalékát építőipari tevékenységet végző cégeknél találták. Öt százalék jutott a mezőgazdasági ágazatra (ez tavaly 4 százalék volt), míg a gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók feketemunkát érintő jogsértési aránya 9 százalékra nőtt a 2013 első negyedében mért 7 százalékos szinthez képest.
Nem teljesítettek jól az ellenőrzések során a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző cégek sem. Ez az ágazat adta a feketemunkások 15 százalékát, míg a kereskedelmi vállalkozások 12, a vendéglátásban dolgozók 10 százalékot „produkáltak”.

Sokan csaltak még a munka- és pihenőidővel, ahogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma is nőtt. Ilyen típusú csalások főképp a kereskedelemben, a vendéglátásban és a feldolgozóiparban találkoztak az ellenőrök, az érintett dolgozók száma összesen 4293 fő. Gyakran előfordul, hogy a cég nem ad rendes tájékoztatást a munkaidő-beosztásról, vagy éppen a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Visszatérő probléma volt, hogy a dolgozók munkaideje meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, hogy nem kaptak megfelelő mennyiségű pihenőidőt, de sokan dolgoztattak szabálytalanul a munkaszüneti napokon is.

A munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével 5254 dolgozó esetében találkoztak a munkaügyi felügyelők, ez tavalyhoz képest szintén növekedést jelent. A legtöbb ilyen jogsértést a kereskedelemben és a feldolgozóiparban találták. Mivel sokszor ezeknek az elszámolásoknak kellene képeznie a munkabér elszámolásának alapját, ezért legalábbis furcsa, hogy sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a munkaidő pontos nyilvántartásának.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok) mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott ötödével kapcsolatban lehetett megállapítani a vizsgált időszakban. A leggyakoribb a munkabér védelmére, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt, de sokszor találkoztak az ellenőrök a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztásával vagy késedelmével, valamint a munkabér elszámolásának hiányosságával is.