Vezetői stressz

Selye János, a stressz-kutatás „atyja” szerint a stressz mindazokat a belső, eltérő mértékű változásokat jelenti, amelyek abban az esetben következnek be, amikor egy élőlény úgy érzi, veszély fenyegeti. Ezért fontos megérteni és tudatosítani, hogy milyen módon és helyzetekben merülhet fel a veszélyérzet.

Biztosan sokunkkal előfordult már, hogy egy-egy helyzetben nem is értjük, hogy mi történik velünk. Pontosan tudtuk, mit szeretnénk mondani, cselekedni, és a másik pillanatban azt vettük észre, hogy valami egész más történik, mintha nem is mi lennénk abban a helyzetben.

• Miért van az, hogy bizonyos helyzetekben szinte észrevétlenül kibillenünk egyensúlyunkból?
• Milyen lehetőségeink vannak nem kívánatos viselkedéseink megváltoztatására?
• Ha belekerültünk egy nehéz helyzetbe, hogyan tudjuk mielőbb megint kézbe venni a történéseket?

A fenti kérdésekre adunk kielégítő válaszokat és használható eszközöket, hogy stressz-reakciónkat meg tudjuk változtatni. 

Agyunk az, ami beazonosítja a veszélyt, és határozza meg, hogy milyen reakciókat adunk veszélyes helyzetekben. A veszély mértékétől függően nem a jelenre reagál, hanem a korábbi hasonló élethelyzetekre, és szinte azonnal el is indítja a helyzet kezelésére rögzült viselkedési választ. Mit tehetünk ennek átalakításáért? 

Mik azok a legfontosabb stresszorok, melyek vezetőként leginkább megterhelnek minket, és mit kell tudnunk róluk ahhoz, hogy átalakíthassuk ezzel kapcsolatos megszokott reakcióinkat?

Az egyik legfontosabb stressz-faktor az emberi kapcsolataink kezelése. A munkahelyen különösen kiemelt téma a „kritikus személyekkel” (olyan személyek, akiktől tartunk) való viszony-rendszer. Fontos kérdés, hogy mi kritikus személyek vagyunk-e a beosztottjaink vagy kollégáink számára? Hogyan tekintünk magunkra vezetőként, hogyan bánunk hatalmunkkal?

Addig veszélyes egy helyzet a számunkra, amíg úgy érezzük, hogy nincs eszközünk a kezelésére. Nincsenek szavaink, nem tudjuk mit tegyünk, hogyan reagáljunk…

Jó hír, hogy léteznek konkrét eszközök, gyakorlati útmutatások melyek alkalmazhatóak stresszhelyzet esetén. A vezetői hozzáállás változása, a kommunikációs eszköztár bővítése is ilyen.

-        Hogyan adjuk elő mondandónkat úgy, hogy növeljük annak valószínűségét, hogy üzenetünk célba érjen, és olyan hatást váltson ki, amit szeretnénk?

-          Milyen kommunikációs önvédelmi lehetőségeink vannak?

-          Nehéz helyzetekben hogyan jussunk levegőhöz, és ezzel időhöz annak érdekében, hogy visszanyerve tudatosságunkat, kezelni tudjuk a helyzetet?

 Akut és krónikus stressz – mi a különbség?

Attól függően, hogy mióta ér bennünket a stresszhatás pillanatnyi és tartós stresszről beszélünk. Az akut (pillanatnyi) stressz-helyzeteknél nagyobb mértékben határozza meg viselkedésünket, lelki egyensúlyunkat a krónikus (tartós) stressz által okozott feszültség.

Az emberek nagy részének 5-10-szer magasabb az izomtónusa – testi feszültség-  és ezzel együtt az ingerültségi szintje, mint azt az adott helyzet indokolná.  

Milyen konkrét lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy az évek során felhalmozódott tartósan magas (testi és lelki) feszültségünket kezelhető mértékűvé csökkentsük?

A WIFI Hungária 1 napos „A vezetői stressz” című nyílt tréningjén mindezekről részletesebben hallhatnak az érdeklődők.

A tréner Majoros István (közgazdász, szupervizor/coach, mentálhigiénés szakember), aki sok éve vezet stressz-kezelő csoportokat, egyéni- és team szupervíziókat és coaching folyamatokat.

3 fontos tudnivaló a stresszről, amit érdemes szem előtt tartani!

1. Nemcsak az a stressz, amit mi annak érzékelünk, hanem amit agyunk annak ítél! Az eltérés kezelése az igazi feladat, mert ez okozza a krónikus stresszt.

2. Önszabályozás = Tudatosság annak érdekében, hogy én alakítsam a helyzeteket és abban való működésemet, és ne azok engem.