HR-es vagy? Ezekre az alapkészségekre van szükséged, ha boldogulni akarsz a szakmádban
Amikor a jelölt alkalmasságát vizsgálja, a HR-es gondosan mérlegeli, milyen készségek birtokában van. Most fordítsunk egyet a játszmán: mi minden kell ahhoz, hogy valaki jó humánerőforrás-szakember legyen?
Az alábbi lista nem szentírás, hanem jórészt egy amerikai szakember, Bob Brady véleménye, aki évtizedes tapasztalatokkal bír a HR területén. Nem muszáj mindenben egyetérteni vele, és a lista nyilván bővíthető, de kiindulópontnak megteszi.
1. Szervezőkészség
Rend a lelke mindennek, és ez különösen igaz a HR-re. Szorgosan gyűjteni és rendszerezni kell az információt, beosztani az időt, menedzselni a csapatot. Emberi életekről és egy szervezet működtetéséről van szó, ezért amikor egy menedzser segítséget kér valamilyen ügyben – legyen szó elbocsátásról vagy egy munkatárs kompenzációs csomagjáról –, soha nem kaphat ilyen választ: „segítenék megoldani, de most éppen nincs rá időm”.
2. Multitasking
Erről a készségről megoszlik a hozzáértők véleménye – az ellentábor szerint nem kellene erőltetni, mert a figyelem megosztása miatt jobbára alacsony hatékonysággal jár –, a HR-s azonban kénytelen párhuzamosan több dologgal is foglalkozni. Új toborzási strégia kidolgozását kéri a menedzsment, megoldást kell találni az alkalmazottak különféle személyes problémáira, választ kell adni arra a kérdésre, miért csökken a cég megtartó ereje és így tovább.
A prioritások és az üzleti igények gyorsan változnak, és A menedzsert nem érdekli, hogy B menedzser is szeretne valamit kérni a HR-estől. Minden problémát egyszerre kell kezelni és azonnal.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
3. Eligazodni a homályban
A HR-esek által kezelt problémák meglepően nagy százaléka a „homályzónában” található, azaz nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ. Érdemes segítséget kérni kollégáktól és rátermett szakemberektől, de még így is előfordulhat, hogy azzal a kevés ismerettel kell gazdálkodni, amit hamarjában sikerül összegyűjteni.
4. Tárgyalókészség
Ez a készség szorosan kapcsolódik a homályzónához: miután sikerül valamennyire eligazodni az ellentétes információk és ütköző vélemények dzsungelében, valamilyen közös nevezőt kell találni, amely minden érdekelt számára elfogadható. Ehhez fejlett diplomáciai érzékre van szükség.
5. Kommunikációs készség
A HR-menedzsernek kommunikálnia kell a vezetőséggel, a középszintű menedzserekkel, általában a dolgozókkal, továbbá a leendő alkalmazottakkal is. Vagyis az égvilágon mindenkivel szót kell értenie. Mindezt meggyőzően, gondoskodó alapállásból és hitelesen.
6. Diszkréció és etika
A HR-es a cég lelkiismerete, egyben a bizalmas információk őrzője. Az a dolga, hogy megfeleljen a cégvezetés elvárásainak, ugyanakkor védelmeznie kell az alkalmazottak érdekeit és be kell tartatnia a szabályokat. E kényes egyensúly fenntartása nem egyszerű feladat!
7. Konfliktusmenedzselés és problémamegoldó készség
Képtelenség, hogy egy szervezetben mindenki mindenkivel jóban legyen, de a dolgozóknak együtt kell működniük, különben nem jutnak ötről a hatra. A HR-nek az a dolga, hogy a zökkenőmentes ügymenethez szükséges civilizációs minimumot megteremtse. És akkor még ott van a rengeteg kisebb-nagyobb probléma, ami óhatatlanul felmerül – ezek megoldásához kiváló érzék és sok tapasztalat kell.
8. Változásmenedzselés
Ahogy mondani szokás: egy dolog állandó, és ez a változás. A legtöbb cég folyamatosan átalakul, csapatok, osztályok jönnek létre, aztán megszűnnek, hogy újabbaknak adják át a helyüket. Hierarchiák omlanak össze és eltérő mentalitású generációk dolgoznak egymás mellett. Az emberi természetre jellemző, hogy félünk a változástól. A HR-nek az a dolga, hogy ezt a félelmet csillapítsa, és megmagyarázza, miért jó a változás.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!