Az egyterű iroda végleg megbukott, itt a megoldás
Régóta világos, hogy nem lehet úgy rendesen dolgozni, ha tizenöten zajonganak a közvetlen közeledben, de csak mostanra állt össze, mi legyen helyette. Legfőbb ideje.
Az egyterű irodát (open-plan office) a németek vezették be az ötvenes években. A koncepció az volt, hogy a falak ledöntésével korlátlanul áramolhatnak az információk, mert minden munkatárs azonnal kommunikálni tud a többiekkel, ennek köszönhetően szárnyal a kreativitás és egekbe szökik a hatékonyság. Az ilyen felállás ráadásul költséghatékony is, mert a nyitott térbe sokkal több munkavállaló zsúfolható be, mintha fallal elválasztott kis irodákban dolgoznának.
Az ötlet hamar elterjedt az egész világon, és ugyanilyen gyorsan megszülettek az ellenérvek is. Ezek lényege, hogy amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon: határtalan ugyan a kommunikáció, a munkatársak elméletileg folyamatosan inspirálni tudják egymást, spórolni is lehet, de az állandó hangzavarban nehéz koncentrálni. Elhalnak a kreatív gondolatok, ha egy projekt fejlesztése közben azt kell hallgatni, milyen bizonyítvánnyal állított be a gyerek, hogyan reagált a kolléga haldokló nagymamája a kísérleti gyógyszerre, és mi a teendő, ha a macska továbbra is kaparja a tapétát.
A káosz elleni szükségmegoldásként ott van persze a fejhallgató, amelyben nem feltétlenül szól megnyugtató zene, sokan annak jelzésére veszik föl, hogy szeretnék kizárni a hangzavart és lehetőleg hagyják békén őket.
Ismerjük a kis irodai karámok (cubicle) rendszerét is, ha máshonnan nem, az amerikai filmekből. Ezek a másfél négyzetméteres karanténok az egyterű iroda hátrányait próbálják ellensúlyozni. Arra szolgálnak, hogy megteremtsék a privátszféra illúzióját, amitől az open-plan office megfosztja a dolgozót. De nem jelentenek megoldást, hiszen klausztrofób nyomás alá helyezik a munkavállalót, miközben továbbra is tisztán hallja a szomszéd ketrecből a kollégát, aki a hétvégi programot beszéli meg telefonon aprólékosan a család összes tagjával.
Számos kutatás arra mutatott rá, hogy az egyterű iroda csökkenti a produktivitást, rontja az alkalmazottak közérzetét és növeli a betegség miatt – vagy csak ürügyén – kivett napok számát.
A megoldás azonban itt kopogtat az ajtón, mutat rá a Fortune cikke.
Nem kell a legmenőbb startupok túltolt innovációira gondolni, fölösleges a heverészésre csábító műpázsit és a plafonról lelógatot dizájnergubó. Az új iroda a korábbi munkahelyi berendezkedések erényeit ötvözi svédasztal jelleggel. Van benne klasszikus magániroda, kis ketrecek sora, nagy közösségi tér a megbeszélések vagy csak az ejtőzés számára, telefonfülke a bizalmas beszélgetéseknek, de megtalálhatók a süketszobák is, ahol a dolgozók teljes mértékben a munkájukra tudnak koncentrálni, mert semmilyen külső inger nem szüremlik be hozzájuk. Ebben a hibrid irodában mindenki megtalálhatja magának azt a teret, amit az aktuális feladat vagy a munkatársak pillanatnyi lelkiállapota megkíván.
A süketszobák szükségességét alátámasztja egy kutatás, amely szerint a dolgozók fokozottan igényelnek olyan privát tereket, ahol kizárólag a munkájuknak szentelik minden figyelmüket.
A cégek tehát rájöttek, hogy olyan irodai tereket kell létrehozniuk, ahol az alkalmazottak szívesen tartózkodnak és nagyobb kedvvel végzik a munkájukat. A hordozható munka- és kommunikációs eszközök korában már valóban semmi nem állhat útjába a sokféleségnek, ami a produktivitás táptalaja. E cél szem előtt tartása hosszabb távon jobban kifizetődik, ezért nem érdemes szűkkeblűen rövid távú költséghatékony megoldásokat alkalmazni.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!