Milyen munkaerőt keresnek a magyar cégek?

Szakmunkások és mérnökök iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet itthon. Magyarországon a munkanélküliség mellett a munkaerőhiány is egyre inkább égető probléma. A megkérdezettek – a globális átlagot bőven meghaladóan – 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt: mutatott rá a súlyos szakemberhiányra az amerikai tulajdonú munkaerőpiaci szolgáltató, a ManpowerGroup 42 országot érintő kutatása 2015-ben. Magyarországon 750 vállalat HR-szakemberét kérdezték meg arról, mekkora probléma a szakemberek hiánya; melyek a legnehezebben betölthető munkakörök (mik a hiányszakmák); miben látják ennek okait, illetve mit tesznek azért, hogy megtalálják a szükséges munkaerőt.

Hasonló eredményre jutott a HVG HR Center megrendelésére készült Macro-Talent 2015–2017 kutatás is, amely a 100 főnél nagyobb hazai vállalatok körében mérte fel a következő évek diplomás munkaerő iránti szükségletét. A kutatás rámutatott, hogy a vállalatok több fontos foglalkoztatási csoport esetében is jelentős, bár lassan mérséklődő szakemberhiánnyal kalkulálnak. 2017 végére a cégek 21 százaléka legalább két „stratégiablokkoló” foglalkoztatási csoporttal számol. Elsősorban a műszaki-mérnöki szakmák, valamint az értékesítők esetében valószínűsítenek jelentős szakemberhiányt. Különösen azok a vállalatok számolnak a diplomás munkaerő hiányával, amelyek pesszimisták saját regionális, földrajzi adottságaik vagy pedig a frissdiplomásokra gyakorolt vonzásképességüket miatt – derült ki a prognózisból. Mindemellett a hiányszakmák megjelenése a szaktudás, a tapasztalat, a munkahelyi készségek deficitjéből is ered, de gondot okoz az is, hogy a jelentkezőknek túl magas a bérigényük.

A cégek 40 százaléka a gépészmérnökök, 34 százaléka pedig a villamosmérnökök hiányával számol, és ez akár stratégiai céljaik megvalósulását is akadályozhatja. Ebből következik, hogy ezeknél a foglalkoztatási csoportoknál számítanak a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Gépész-, villamos- vagy járműipari mérnökként tehát szinte garantált a jó munkahely, de harc folyik az értékesítőkért, a könyvelőkért, az orvosokért és az informatikusokért is. 

Probléma továbbá, hogy a megkérdezett vállalatok alig egytizede tervez lehetőséget kínálni a diplomás pályakezdőknek, hogy betöltsék a megüresedett pozíciókat. Ez jellemzően az egyetemről frissen kikerülő munkavállalókkal kapcsolatos félelmükből fakad, hogy a fiatalok nem képesek helytállni gyakorlati ismeretek hiánya miatt.

A legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Bár a pályaelhagyók aránya a legnépszerűbb szakmákban nem jelentős, a külföldi munkavállalás lehetősége érzékelhető elszívó erőt jelent. A keresett mérnöki szakmák és a reklám-marketing végzettségűek esetében a 25 éven belül végzettek 17–20 százalékánál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.

A diplomás szakemberek mellett, ahogy Nyugat-Európában, nálunk is a szakmunkások hiánya a legnyomasztóbb, bár a magyar munkáltatók, cégvezetők körében három év alatt a felére csökkent azok száma, akik szerint gond a szakemberhiány. Ez azt jelzi, hogy Magyarországon a szakemberhiányra a cégek többsége úgy tekint, mint egy körülményre a sok közül, amire nincsen hatása, és ezért inkább egyszerűsíti a folyamatokat, vagy éppen alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat vállal.

A szakképzetleneket igénylő állások leginkább a következők: takarító, szemétgyűjtő és intézményi kisegítő, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, egyszerű ipari foglalkozású, egyszerű mezőgazdasági foglalkozású.

Mit tegyenek a fiatal álláskeresők? 

A fiatal álláskeresők elemi érdeke, hogy minél szélesebb körű tapasztalatok birtokában igyekezzenek érvényesülni az álláspiacon, ezért jól teszik, ha a lehető legkorábban bekapcsolódnak a különféle gyakornoki programokba. Nincs nehéz dolguk, mert a hosszú távon gondolkodó vállalatok komoly figyelmet fordítanak arra, hogy elkötelezzék maguk iránt a fiatal tehetségeket. A felsőoktatással való együttműködésben élen járó cégek – mint például a Nestlé, a Bosch Csoport, az Audi Hungaria vagy a Telenor – évek óta odafigyelnek arra, hogy a hallgatókat már a kezdetek kezdetén elérjék, és támogatják a közép- és felsőfokú duális képzését.

Remek tapasztalatszerzési lehetőséget kínálnak a fiatalok számára a különféle állásbörzék (például az évente kétszer megrendezett HVG Állásbörze és a Jobline Női Karriernap), ahol találkozhatnak a nagy cégek toborzóival, konkrét ismereteket szerezhetnek a munkaerő-piaci elvárásokról és személyesen kérhetnek karriertanácsot jól képzett coachoktól, trénerektől és HR-esektől. Nagyon hasznos, ha a fiatalok már egyetemi, főiskolai hallgatóként ellátogatnak az állásbörzékre, így a diploma megszerzése után már a szükséges tapasztalatokkal felvértezve – sőt, esetleg konkrét állásajánlattal a tarsolyukban – léphetnek be a munka világába.

A legnagyobb munkaerő-felvételi hajlandóság a vendéglátásban várható 

A ManPower legfrissebb hazai előrejelzése szerint 2016 első negyedévében sem várható változás a magyarországi cégek munkaerő-felvételi kedvét illetően: a megkérdezett vállalatok 14 százaléka tervez létszámbővítést, 5 százaléka elbocsátásokkal számol, döntő többségük pedig nem tervez változtatást. A köz- és szociális szférában és a kereskedelemben 7 százalékos növekedéssel kalkulálnak – a leggyengébb, 4 százalékos mutatót a közüzemi szolgáltatások munkaadói jelentették. Éves összehasonlításban a legnagyobb mértékben, 17 százalékponttal a vendéglátás erősödött, az építőipar munkaadói azonban 5 százalékpontos csökkenést jeleztek az előző év azonos időszakához képest (az utóbbi adat a lakásvásárlások könnyítésére bejelentett intézkedések közzététele előtti megkérdezésekből származik).

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!