A névtelen dolgozói javaslat többet árt, mint használ

Első hallásra jó ötletnek tűnik, hogy a dolgozók névtelenül közölhessék ötleteiket vagy kifogásaikat a vezetőikkel. De csak első hallásra.

Sok cégnél büszkén mutatják meg a látogatóknak az előcsarnokban elhelyezett két dobozt: az egyikbe a szervezet jobbítását célzó ötleteiket dobhatják be a dolgozók, a másikba pedig a kritikus észrevételeiket, panaszaikat, természetesen névtelenül. Mindez a céges kultúrát erősíti, gondolhatnánk, hiszen a vezetőség őszinte visszajelzést kap az alkalmazottaktól, és ezeket figyelembe véve folyamatosan finomhangolhatja a válallat működését. Egy új amerikai kutatás szerint azonban a módszernek komoly hátulütői is lehetnek.

Mit sugall a névtelenség?
Nyilvánvaló, hogy a névtelenség őszinteségre ösztönöz, hiszen bármilyen véleménye vagy ötlete legyen valakinek, nem kell attól tartania, hogy retorzió éri. A Harvard Business Review-ban publikáló kutatók, James R. Detert és Ethan R. Burris szerint azonban a helyzet nem olyan rózsás, mint elsőre gondolnánk. A névtelen visszajelzés ugyanis szerintük három komoly kockázattal jár:

* Azt sugallhatja, hogy nem tanácsos nyilvánosan őszintén megszólalni, mert az ember még megüti a bokáját.

* Ha a névtelen visszajelzés komoly vihart kavar, boszorkányüldözés indulhat a cégnél annak kiderítésére, ki volt a feladó, és ennek nyomán általános bizalmatlanság verhet gyökeret a szervezetben.

* A névtelen bejelentés nem tartalmaz olyan fontos információkat, amelyek birtokában valódi változást lehetne elérni.

A legegyszerűbb példánál maradva, ha egy alkalmazott a goromba menedzserére panaszkodik, a HR-nek tudnia kellene, pontosan kik között feszül a konfliktus, hogy megfelelő lépéseket tehessen. Az ilyen bejelentés azonban puszta névtelen feljelentéssé degradálódik és a HR érdemben semmit nem tehet.

Roger Schwartz szervezetpszichológus arra mutat rá, hogy az egyszeri dolgozói visszajelzés – „szerintem ezen kellene változtatni”, „ilyen és ilyen bajom van” – csupán egy nagyobb volumenű párbeszéd egyik eleme, amelyet további kommunikációnak kellene követnie, bővebben és több oldalról kifejtve a felvetett témát. A névtelenség azonban elvágja az utat a folytatás előtt: az információ bekerül ugyan a rendszerbe, de érdemben nem tudnak vele mit kezdeni, a dolgozók pedig úgy fogják érezni, hogy hiába szólnak, annak nincsen semmi foganatja.

Mi a jobb módszer a névtelen visszajelzés helyett?
A névtelen visszajelzés/feljelentés helyett a transzparens vállalati kultúrát kell erősíteni, ahol mindenki őszintén előhozakodhat az ötletével, illetve a problémájával, és biztos lehet abban, hogy záros határidőn belül előrelépés történik vagy megoldás születik. A jó vezetők tudják, hogy senki és semmi nem tökéletes, hibák fordulnak elő, és arra bátorítják a munkatársaikat, hogy az anomáliákat azonnal hozzák szóba, majd közösen küszöböljék ki őket, levonva a megfelelő tanulságokat az esetből.

Néhány ötlet azzal kapcsolatban, a vezetők miként ösztönözhetik megfelelő visszajelzésre a munkatársaikat, illetve hogyan használhatják fel hatékonyan a dolgozóktól származó információkat:

* Rendszeresen kérdezzék meg a dolgozókat, hogy megy a munka, milyen a hangulat.

* Tudakolják meg, milyen problémákkal küzd a csapat, miben van szükségük segítségre, mik a heti prioritások.

* Az őszinte visszajelzést fogadják hálásan. Amennyiben egy problémát kell megoldani, gyorsan járjanak a dolog végére, mielőtt a dolgozók azt kezdenék hinni, hogy az ügy feledésbe merült.

* Az elvárásokat mindig pontosan és érthetően kell kommunikálni, akárcsak a dolgozóknak adott tanácsokat.

* A dolgozók minden esetben kapjanak őszinte pozitív visszajelzést, akkor is, ha valamilyen problémáról van szó. A munkamorál ugyanis azonnal mélyrepülésbe kezd, ha a dolgozók úgy érzik, a vezetőjük szerencsétlen lúzereknek tartja őket, vagy ha a kritikus megjegyzésükre könyörtelen ellentámadás a válasz.

Amint a kölcsönös visszajelzések folyamata mind megszokottabbá válik a munkahelyen, a vezetőknek meg kell erősíteniük a bizalom rendszerét, hogy az őszinte kommunikáció fennmaradhasson. A névtelenség észszerű eszköznek tűnhet a nyílt párbeszéd ösztönzésére, ám valószínűbb, hogy inkább kontraproduktív megoldás.

A FastCompany cikke nyomán.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!