Mennyi időt töltenek a kisgyermekes szülők a munkahelyen?
Ma a három éven aluliak csupán 14 százalékának, azaz országosan közel 35000 kisgyermeknek van férőhelye a magyar intézményekben. Hiába az elmúlt három év 3500 fős férőhelybővítése, nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon le vagyunk maradva az OECD-országok 30 százalékos átlagához vagy Dánia, Hollandia és Norvégia több mint 50 százalékos arányához képest. Ki csodálkozhat ezek után a hazai bölcsődék magyar átlagban 110 százalékos, Budapesten még ennél is nagyobb kihasználtságán?
Ehhez a számhoz pedig hozzá tartozik még az a tény, hogy a szülők jó része nem is veszi igénybe a szervezett gyermekfelügyeleti lehetőségeket: egy 2012 őszén, a közép-magyarországi régióban készült, ötszáz szülőt lekérdező kutatás szerint az anyák közel negyede még mindig ragaszkodik az informális gondozási lehetőséghez – baráttal, nagyszülővel, vagy egyéb családtaggal oldja meg a gyermekfelügyeletet. A válaszadók 44 százaléka nem akarja, míg egynegyede (25 százaléka) a férőhely hiánya miatt nem tudja bölcsődébe adni gyermekét. A többi gondozási forma igénybe vétele – legyen szó családi napköziről vagy magánintézményről – elhanyagolható arányban merül fel a lehetőségek között. Magánbölcsődét például a megkérdezettek csupán 1 százaléka vesz igénybe, amíg a válaszadók fele azért nem, mert az ellátást esélye sem lenne megfizetni. Nem csoda, hiszen a térítéses intézmények gyermekfelügyeleti díja 40.000-100.000 forint közötti összeg lehet – attól függően, hogy a gyermek hány napot, és napi hány órát tölt el a csoportban.
Ki kap munkát?
A családi „képlet” persze több sebből vérzik: még ha fel is veszik bölcsődébe a kicsit, akkor is ott van az anyuka munkahelyének kérdése. Felmérések szerint a tizenöt éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája vajmi keveset mozdult el pozitív irányban hazánkban az elmúlt tíz évben: stabilan 12 százalékponttal alacsonyabb ez a szám OECD-országok átlagánál. Összehasonlításképpen: a 25 és 54 év közötti - gyermektelen vagy gyermeket nevelő - nők tekintetében alig van különbség a hazai és a nemzetközi foglalkoztatási rátában.
Kisgyermekes anyáink tehát jóval hosszabb időre és nagyobb százalékban maradnak ki a munkaerő-piacról, mint külföldi társaik. A közép-magyarországi felmérés szerint a megkérdezettek átlagosan harminc hónapot, tehát két és fél-három évet terveztek otthon lenni csemetéjükkel. A munkáltatók leginkább a három és több gyermekeseket, illetve a legalacsonyabb családi jövedelműeket nem akarják a szülési szabadság után alkalmazni. A hozzáállás hasonló szülői részről is: ők azok, akik a leginkább váltanának munkahelyet a munkába visszatéréskor.
A bölcsődében töltött idő
Érdekes kérdés, hogy mennyi időt töltenek a kisgyermekes szülők a munkahelyen: egy megkérdezett, szakmáját több mint húsz éve gyakorló gyermekgondozó szerint egy két év körüli kisgyermeknek 6-8 órás bölcsődei tartózkodást ajánlanak, és ennél az idősávnál szinte minden szülő további hagyja az intézményben a gyermekét. Jó hír viszont, hogy arra nincs példa, hogy a reggel hattól este hatig tartó bölcsődei gyermekfelügyeletet bárki végig kihasználná. Arra a kérdésre, hogy a beszoktatásnak mely részét látja a legnehezebbnek, a kisgyermekgondozó egyértelműen az altatást emeli ki. Ennek egyik oka egyrészt az, hogy a gyerekek nem egyezerre kelnek fel, és hangoskodásukkal felkeltik a többieket is, másrészt az alvás a kisgyermek intim szférája, neki pedig eleinte nehéz elfogadni, hogy ez a „rituálé” nem a megszokott, otthoni környezetben történik.
A beszoktatás nehézségeiről másképpen nyilatkozik egy magyar-francia szakos, állásába visszatérő kisgyermekes tanárnő. A két hetes, fokozatos, teljes embert kívánó beszoktatást ő csak a friss nyugdíjas nagymama segítségével tudja megoldani, hiszen a tanévkezdés egybe esik a bölcsőde indulásával. , Biztosan felmerülő probléma a bölcsődében – ahogy egy másik kétgyermekes édesanya mondja– a közösségben elkapott betegségek miatti folyamatos hiányzás rögtön a beszoktatás időszaka után.
A gyermek beilleszkedését tovább bonyolítja a szülő bizonytalansága: ilyen hosszú munkaerő-piaci kimaradás után különösen nehéz az elválás.
Munka és magánélet?
Kisgyermek mellett dolgozni akkor sem egyszerű, ha nincs beszoktatási időszak, hiszen a az egykeresős családmodell, illetve a hosszú munkaidő hazai kultúrája nem könnyíti meg a munkavégzést a kisgyermek ellátása mellett.
Léteznek persze hazánkban is olyan programok, amelyek a munka és a magánélet összehangolását tűzték ki zászlajukra, például az Ökomami, a Munka kisgyermekkel (MuKi) program, vagy a Jól-Lét Alapítvány kezdeményezései; az ezekben részt vevő szülőknek egyszerűbb dolguk van. Az ilyen jellegű programok nem csupán állást közvetítenek vagy tréningeket szerveznek, hanem a munka és a magánélet összehangolásában is segítik az édesanyát, édesapát. Ahogy a Munka kisgyermekkel (www.munkakisgyermekkel.hu) program munkaerő-piaci szakértője fogalmaz, ideje módosítani a családi munkamegosztáson és szerepeken: a családi ügyeket hatékonyabban lehet intézni, ha a családi környezet által kínált lehetőséget, segítséget átgondoltan és rendszerezetten tudja igénybe venni a szülő.
Fontos megjegyezni, hogy az ilyen munkaerőpiaci programokban részt vevő szülők gyermekeit – a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997/31-es törvény szerint – kötelező bevenni a választott intézménybe. Ennek értelmében tehát nemcsak az a szülő jogosult az intézményi elhelyezésre, aki már dolgozik, hanem az is, aki szeretne, és tesz is érte.