A külföldi munkavállalás veszélyei: pórul járt magyarok
szerző: Jobline
Kifizetetlen és be nem jelentett dolgozók, becsapós munkaszerződések, embertelen lakhatási körülmények. Erről készített riportot a Kossuth Rádió Napközben című műsora.
Magyar henteseket vertek át egy német húsüzemben, de Magyar György ügyvéd szerint nehéz lesz kibogozni a szálakat. "Létezik az a bizonyos német húsüzem, ahol ők ténylegesen végezték a munkájukat. Ezt azonban egy Magyarországon létező közvetítő cég szervezte részükre, aminek egészen véletlenül német tulajdonosa van, ezért volt szíves olyan szerződést kötni, ami szerint a német jogot kell alkalmazni" - fogalmazott az ügyvéd a Kossuth Rádiónak. Egy biztos, a pénz a magyar hentesekhez már nem érkezett meg, így ki kell deríteni, a fizetés hol akadt el.Ugyanakkor a kinti húsüzem különböző kifogásokat terjesztett elő, például azt, hogy nem volt megfelelő a munkavégzés, vagy a hentesek meg sem jelentek a munkahelyükön. Ezeknek a felvetéseknek a valóságtartalmát pedig szintén alaposan ki kell vizsgálni.
A műsorban egy másik esetet is megemlítenek, egy fiút, aki év elején szinte nyelvtudás nélkül ment ki külföldre, és alig tudott hazajutni. A 65 eurós útiköltséget még itthon kellett kifizetni, és szintén henteseket kerestek, Hamburgba. A riport szerint szerződést ugyan írtak alá, de a fiú azt se tudta, be van-e egyáltalán jelentve, mert nem hívtak tolmácsot, hogy lefordíthassák a szerződést. Nyelvtudás nélkül pedig a fiú nem is tudja érvényesíteni az érdekeit. Kiderült, hogy a lakhatási körülmények sem ideálisak: 20-30 embert költöztettek be egy lakásba, ennyi dolgozóra egy konyha jut, egy fürdőszoba, és két hűtő. Mindezért havonta 180 eurót vonnak le - fejenként. Az előre megígért 1000 eurós fizetést sem kapták még meg, sokszor csak a visszaváltott üvegekből jutnak valamennyi pénzhez. Hazajönni pedig nem tudnak, mert elvették az okmányaikat.
A harmadik történet Győzőről szól, aki feketemunkásként érkezett festőnek Manchesterbe, akit szintén alig-alig fizettek ki, jelenleg 700 ezer forintnyi fonttal tartoznak neki kinti munkáltatói. Szerződést nem írattak alá velük, cserébe minden hónapban hitegették őket, hogy be lesznek jelentve, lesz szerződés, mindenki megkapja a megfelelő kártyáit. Ráadásul mindezt nem is egy helyi főnök művelte velük: a vezetőjük szintén magyar volt.
A műsorban elhangzottak szerint egyre többször hallani külföldön pórul járt magyarokról, akik sokszor maguknak is köszönhetik a bajt. Érdemes éppen ezért legalábbi 1 havi költőpénzt magunknál tartani, és érdemes megjegyezni azt is, hogy nyelvismeret nélkül a munkavállaló teljesen kiszolgáltatottá válik külföldön.
Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!