Munkaközi szünet: mit kell róla tudni?
Gyakran találkozunk az ebédidő, a munkaközi szünet, a cigiszünet, és a képernyő előtti munkavégzés esetén járó szünet elnevezésekkel, amelyek azonban nem azonos fogalmak, érdemes ezért a tartalmukkal tisztában lennünk - írja dr. Jónás Tünde a munkajog.hu oldalon.
A régi Munka Törvénykönyve a munkaközi szünetet 1992 előtt ebédidőnek nevezte. A törvényben használt elnevezés megváltozása arra utalt, hogy a munkavállaló a munkaközi szünetet nemcsak étkezésre, hanem a regenerálódás más formájára is használhatja. Mivel a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, tehát ezen időtartam alatt a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség sem terheli, ezért a munkavállaló gyakorlatilag szabadon dönthet arról, mivel tölti a munkaközi szünetet.
Töltse le a Jobline alkalmazását telefonjára!
A cigiszünet tulajdonképpen azt az esetet jelenti, amikor a munkavállaló a törvény szerint kiadott munkaközi szünetét dohányzással tölti. Külön cigaretta szünetről a törvény azonban nem rendelkezik. Amennyiben a munkáltató a munkahelyet kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók kezdeményezésére, illetve egyetértésével nemdohányzó munkahellyé nyilvánítja, úgy dohányzóhely kijelölésére, és így dohányzásra a munkahelyen nincs is lehetőség. Egyébként munkahelyen kizárólag a dohányzásra kijelölt helyen lehet dohányozni, a nemdohányzó munkavállalók védelme érdekében.
Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!
A képernyő előtti munkavégzés esetén egy külön jogszabály rendelkezik arról, hogy a munkavállaló folyamatos képernyő előtti munkavégzését óránként legalább 10 perces, össze nem vonható szünetekkel kell megszakítani. Képernyős munkakörnek az olyan munkakör minősül, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.
Hozzászólások (0)