Visszakérdezhet-e az álláskereső?

Nem feltétlenül elég a szaktudás ahhoz, hogy valaki megkapjon egy jó állást. Legalább annyira fontos a rátermettség is. A toborzás-kiválasztással foglalkozó szakemberek egyöntetűen állítják: szerencsés, ha a jelölt meg meri kérdezni, hogyan szerepelt az interjún. Az álláskeresők személyiségéről, munkastílusáról árulkodik ugyanis, ki miként reagál az adott helyzetre.

Árulkodó jelek

Alapos ember benyomását kelti az a jelölt, aki az állásinterjú után meg tudja kérdezni, mit gondolnak róla az interjúztató cégnél – avat be tapasztalataiba Horváth Éva, a Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A szakember szerint ezekből a reakciókból következtetni lehet arra, mennyire fontos a pályázó számára az adott pozíció. Látszik rajta, hogy szeretne bizonyos dolgokat elérni az életben, a visszajelzések pedig szükségesek hosszú távú céljai megvalósításához. Horváth Éva gyakran tapasztalja, hogy az állásra jelentkezők szeretnék kijavítani korábbi hibáikat, így például a nem megfelelő öltözködést, a szemkontaktus hiányát vagy éppen a nem megfelelő kézfogást az interjúztatóval.

„Nálam a jelöltek többsége – 10-ből úgy 6-8 fő – rákérdez, milyen vélemény alakult ki róla az interjú során. Persze nem mindig kapnak részletes értékelést. Sokszor csak egy megfelelt/nem megfelelt visszajelzést kapok a megbízótól, de azt is közlöm a pályázókkal” – mondja Horváth Éva.

Megfelelő időben

Interjú után pár nappal telefonon vagy e-mailben is érdeklődhet a jelölt arról, hogyan szerepelt, esetleg továbbjutott-e a következő fordulóba. Nincsen kőbe vésett szabály arra, hogy írott formában vagy szóban szerencsésebb-e. A Jobserver ügyvezetője ugyanakkor bizonyos esetekben jobbnak tartja az e-mailt, hiszen az álláskereső nem tudhatja, az adott vállalatnál vagy tanácsadó cégnél kit mikor érhet el. Az írott forma további előnye, hogy a munkavállaló így kevésbé adja ki magát a kiválasztási folyamat során. Egy oda nem illő hangsúllyal, fél mondattal ugyanis akaratlanul is elárulhatja magát a jelentkező.

„Két hét várakozás után döntöttem úgy, felhívom az interjúztatómat. Tudtam, hogy minden szavamra figyelnem kell, a hangomból mégis bizonytalanság, izgatottság érződött. Végül engem választottak, de alacsonyabb fizetést tudtam már csak kiharcolni magamnak” – számol be tapasztalatairól egy álláskereső.

Aki mer, az nyer!

Nem véletlenül merül fel a kérdés a pályázók többségében: ronthatja-e az alkupozícióját, ha az első vagy éppen a második kör után „túl korán” jelentkezik. De vajon meddig várjon? Horváth Éva szerint erre sajnos nincs egyértelmű recept. Hangsúlyozza, a telefonbeszélgetés közben már nem kell a jelöltnek újra végigmondania az önéletrajzát. Elég pár szóban elmondani, mikor és kinél volt interjún, és szeretné megtudni, van-e esélye a továbbiakban. A fejvadásznál általában rögtön kiderül, érdemes-e az önéletrajzot továbbítani. Ha azonban a munkavállaló volt már az állást meghirdető vállalatnál is interjún, legalább egy hét múlva érdemes érdeklődni. Ennek oka, hogy egyszerre több jelöltet is meghallgat a cég, ami legalább ennyi időbe – sokszor sajnos többe is – telik. Az öndicsérettel persze óvatosan kell bánni! Összességében a szakember ugyanakkor azt javasolja, minden álláskereső tegye félre a kétségeit és igenis, merjen kérdezni!