Kétszámjegyű béremelés? Így érd el

A január-február hagyományosan az évi béremelési döntésekről szóló időszak a munkahelyeken. Mivel kalkulálhatsz munkavállalóként? Reális-e a 10 százalék feletti emelés? Milyen technikákat vess be, ha a munkaadóval tárgyalsz?

A minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett tavaly decembertől. Eközben az infláció az év eleji 25 százalékról novemberre 7,9 esett vissza. Mit terveznek ebben a helyzetben a cégek? Mekkora emelés lehet reális? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége reprezentatív felmérésén a munkaadók átlagosan 10%-os nagyságrendű béremelést tartanak reálisnak, ami megegyezik a garantált bérminimum emelésének mértékével. A megkérdezett cégek kétharmada képes egy 10%-os jövő évi béremelésre, 10-15%-uk ennél nagyobb fizetésemelést is meg tud adni a munkavállalóinak, 20%-uk azonban nem tud januártól bért emelni a dolgozói számára. A Smartscale HR tanácsadó felmérése szerint a vállalatok 95%-a tervez 2024-ben béremelést 8 és 15% közti mértékben. A fizikai munkatársak bérét átlagosan 11,3%-kal, a szellemi munkatársakét 10,5%-kal emelik. A GKI Gazdaságkutató is 11 százalékos bérnövekményeket prognosztizál.

Ha az eddigi bérmegállapodásokat vesszük alapul, akkor 10-12 százalék közötti emeléseket látni. Az Aldi 12 százalékkal, a Spar 10-24 százalék között emelte a fizetéseket, a katonák 10-12 százalékkal keresnek többet. Általában az alacsonyabb bérsávokban nagyobb a százalékos növekedés mint a felsőkben.

Ne lépd át az írott vagy íratlan szabályokat

Ha van bejáratott módja és időpontja a fizetés meghatározásának, akkor érdemes azt kivárni. Közép és nagyvállalkozásoknál erre kidolgozott folyamatok vannak (például ahol működik szakszervezet, ott velük tárgyal a munkaadó), mikro- és kisvállalkozásoknál sokszor ad hoc történik. Akadnak cégek, ahol a vezető ezt közli, máshol a januári teljesítményértékelés idején körvonalazódnak a számok. Ha nincsen, akkor is puhatolózz kollégáidnál, hogy ők mikor, hogyan tervezik ezt szóba hozni, terveznek-e közös fellépést. Nincs annál kellemetlenebb, amikor átléped ezeket az íratlan szabályokat/szokásokat. Ha nincs ilyen menetrend, akkor vedd kezedbe a sorsodat. A közvetlen felettesedet keresd meg első körben, kisebb cégeknél ez maga az ügyvezető.

Gazdasági és ne szociális érveket említs

Ha számokban mérhető a munkád, mondd meg, mennyivel növelted a bevételt, milyen eredményeket értél el. Megemlítheted, hogy mióta ugyanannyi a fizetésed, mennyi volt az idei infláció, azaz mennyivel csökkent fizetésednek vásárlóértéke. Olyan érveket hozz fel, ami munkádra, a gazdasági helyzetre vonatkozik. Körbekérdezhetsz hasonló profilú cégeknél dolgozó ismerőseidnél, náluk mekkora volt a béremelés, hasonló pozícióban most mennyi a versenyképes fizetés. A szociális indokok (“a feleségem elveszítette állását”, “több pénz kell a gyerek taníttatására”) nem működnek.

Legyen jó az időzítés

Akkor kérj találkozót közvetlen főnöködtől, amikor nincs nagy hajtás és nincs tele a naptára. Ha hangulatember hírében áll, érdemes megtudakolni közvetlen munkatársától, milyen lábbal kelt fel. Nincs általános érvényű „jó” felvezető mondat. Ha formális a viszony a „Szeretnék visszajelzést kapni a munkámról”, vagy a „Szeretném önnel a tavalyi éves teljesítményemet megbeszélni” mondatok működhetnek. Viszonytól függően finoman megemlítheted, hogy a pénzről is szót ejtenétek. („Szeretnék visszajelzést kapni a munkámról és a kompenzációról.”)

Ha lehet, először a vezető mondjon százalékot

Ha az indoklással együtt elmondtad, szeretnél béremelést, tarts hatásszünetet, és várd meg a főnök válaszát. Ha visszadobja a labdát, akkor neked kell mondanod konkrét összeget vagy százalékot. Megeshet az is, hogy a vezető gondolkodási időt kér. Ekkor kérdezd meg, hogy mikor térhettek vissza a kérdésre.

Mondj alternatív elemeket

Ha a vezető nem hajlandó emelni vagy csak minimálisan, akkor készülj másik variációval. Ez lehet magasabb béren kívüli juttatás – , egy kedvezően adózó cafeteriaelem (pl. SZÉP-kártya juttatás vagy adómentes elemek) utazási költségekhez való hozzájárulás, egyszeri “rezsikompenzáció”, esetleg rugalmas munkaidő, továbbtanulás támogatása. Érdemes szem előtt tartani, hogy ez kedvezőtlenebb az alapbéremelésnél, ugyanis nem épül bele a bónusz számításába, a különféle szociális ellátásokba (gyed, táppénz) és a következő béremelésnél sem kiindulási pont.

Megkérdezheted azt is, mi kell ahhoz, hogy többet keress? Felajánlhatod, hogy szívesen elvállalsz egy (jobban fizető és kihívást jelentő) új feladatkört cégen belül. Ez neked előrelépési lehetőség lehet és elképzelhető, hogy nagyobb lelkesedéssel dolgozol egy új munkakörben. Miután megszületett a válasz, mindenképpen köszönd meg. Akkor is, ha kevesebbet vagy mást kaptál. legalább megbeszélhetted eddigi munkádat és tisztán látsz.

Kezdj el állást keresni, ha kevés az emelés

Ha totál kudarcként értékelted a beszélgetést és minimális rugalmasságot sem tapasztaltál, akkor az egy jelzés, hogy érdemes körülnézni az álláspiacon. Már csak azért is, mert lényegesen magasabb fizetés munkahelyváltással érhető el. Itt már ne százalékos emelésekben gondolkodj, hanem fogalmazd meg nettó fizetési elvárásodat forintban. Persze az új munkahely keresésekor csak egy elem a bér, legalább olyan fontos az érdekes feladatok, a vezetők személye, az előrelépési lehetőség, a munkahelyi kultúra, a cég stabilitása és jövőképe. Ha van munkahelyed és úgy keresel állást, akkor kis kockázattal mérheted fel piaci helyzetedet és bérigényedet. Ugyanannak a munkakörnek a fizetési sávja más iparágakban és felelősségi körben jelentősen eltérő lehet. Így megéri belevágni az álláskeresésbe. Egyelőre az álláshirdetésben fizikai munkáknál és kiskereskedelmi láncoknál (Lidl, Aldi, Spar) szerepelnek béradatok, a legtöbb pozícióban informális csatornákon lehet felmérni a kínált fizetéseket. Ha hiány van egy szakemberből, akkor a cégek magasabb bérigényre is nyitottak, csak be tudják tölteni a munkakört.