Munkabalesetek: egészségromlás, akár életünk végéig!

Közvetlen balesetveszély vagy épp vegyi anyagoknak, magas zajszintnek való kitettség – akár életünk végéig tartó egészségromlással is járhatnak. A munkáltatók több mint 88 százalékánál tapasztalt valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), már ami a karbantartást illeti.

Tavaly 3.376 karbantartáshoz köthető, 3 napon túl gyógyuló munkabalesetről szerzett tudomást az OMMF, amely az összes bejelentett munkabaleset 17 százaléka. A főfelügyelőség közleménye szerint a karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség a 2010-2011. évben "Egészséges munkahelyek, Európai Kampány a Biztonságos Karbantartásról" elnevezéssel kampányt hirdetett a karbantartási munkákkal összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

Az országos célvizsgálat a munkáltatók 88,63 százalékánál tapasztalt valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, 33,5 százalékuk nem készített megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra, így azok tervszerű és időben történő elvégzésére lehetőség sem adódott. Az ellenőrzött munkáltatók 13 százaléka nem végezte el a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását, ami megnyugtató számnak is tűnhetne, ha nem olyan eszközökről lenne szó, amelyek összességében több ezer munkavállaló biztonságára, és nem utolsó sorban termelőképességére vannak hatással.

Egyes tevékenységek nem csupán közvetlen balesetveszéllyel, hanem a munkavállalók egészségének később jelentkező, ám hosszabb, akár élethosszig tartó megromlásával járhatnak. Ilyen például a vegyi anyagoknak való kitettség, amit az ellenőrzött munkáltatók 41 százalékánál tapasztaltak a felügyelők, de tartós károsodással járhat a magas zajszint is, ami 43 százalékuknál volt fellelhető a karbantartási tevékenységek vizsgálatakor.

A karbantartási feladatok ellátására több módszert alkalmaznak a hazai munkáltatók, ugyanakkor az olyan, régebben hagyományosnak tekintett megoldások, mint például a nagyobb üzemek, intézmények TMK (tervszerű, megelőző karbantartó) egységei szinte teljesen eltűntek. Szerepüket a különféle ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó külső vállalkozások, szervizszolgálatok végzik, de van ahol csak a kieső megrendelések miatti kényszerleállások idejét szánják rá a saját kezűleg végzett karbantartási feladatokra. Az egyik napról a másikra élő vállalkozásoknál jellemző, hogy a karbantartás-javítás területén csak "tűzoltást" végeznek, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon ez a drágább megoldás.