További problémák lehetnek az új Mt.-vel

A jogalkotó az új szabályok adózási vonzatáról több esetben is megfeledkezett a Piac és Profit írása szerint. Januártól például gond lehet a kölcsönzött munkatársaknak járó egyenlő elbánás elvével és a több cégnek dolgozó munkavállaló esete is problémás.

Szerteágazó, kódexjellegű jogszabályról van szó az új Munka törvénykönyve estében, amely sok területet érint. A gyakorlat máris rámutatott néhány adózási problémára. Szalai János adótanácsadó, a PMX Consulting Group ügyvezetője a Piac és Profit online-nak azt mondta, szerinte 2013. januártól, amikor a törvény további pontjai életbe lépnek, egyre több kérdésre kell majd választ keresni. 

Egy munkakörre több munkáltatóval kötött szerződés

Eddig amennyiben több cég alkalmazott ugyanarra a feladatra egy munkavállalót – például a könyvelő a cégcsoport valamennyi vállalatának könyvelt – részmunkaidős jogviszonyt létesített mindegyik céggel. Az új Mt. egyszerűsítette az eljárást: a munkaszerződésben egy munkavállaló akár több munkáltatóval is szemben állhat. Munkajogilag ezzel nincs baj, ám adózási szempontból aggályos.

A törvény szerint a munkáltatóknak kell megállapodniuk egymással, hogy melyik cég fogja a munkavállaló bérét számfejteni és kifizetni (a jogszabály rendelkezése szerint csak az egyik munkáltató ad bért). Ez a cég számolja el a munkabért, fizeti a járulékokat, csakhogy a dolgozó ezért a pénzért részben másik cégeknek dolgozik és termel hasznot. A kérdésre a társasági adótörvényben találunk választ: számoljanak el a cégek egymással, amely számla elismert költségként jelentkezik a kifizetőnél. Társasági adó szempontjából tehát nincs probléma, ám a rendelkezés nem terjed ki a belső számlák áfatartalmára. A tranzakciót – azaz, hogy az egyik munkáltató átszámlázza a munkabért és az arra rakódó költségek meghatározott hányadát a másik cégnek - hogyan kell tekinteni az áfa szempontjából? Munkaerő-kölcsönzésként számolhat el a cég a kiadással, vagy az áfakörön kívüli tevékenységnek kell tekinteni? Az eljárás iparűzési adóvonzata sem tisztázott. Vajon a bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó alapjaként? A kérdésekre ma még a NAV sem tud választ adni.

A kirendelés, kiküldetés, átirányítás új szabályainak adóvonzata

Igaz, ezek a rendelkezések csak januártól lépnek életbe, a várható problémákra érdemes felkészülni. Azzal fognak ugyanis szembesülni a munkáltatók, akik átadják ideiglenesen egy másik munkáltatónak a munkavállalójukat - a munkaviszony a küldő cégnél marad, de a dolgozó másik cég javára és érdekében végezi munkát -, hogy a munkabér elszámolását nem megfelelően szabályozták.

A január 1-jéig hatályos törvényi szabályozás kimondta, hogy a kirendelt munkaerőt fogadó vállalkozás megfizeti a foglalkoztatással járó terheket a küldőnek, de csak és kizárólag a foglalkoztatással összefüggésben felmerülő költségeket, ezen hasznot realizálni tilos. A törvényhez több év alatt kikristályosodott az adózási gyakorlat is, amely értelmében az ügylet a társasági adó szempontjából bevétel, áfa szempontjából pedig áfaköteles szolgáltatás. 2013-tól viszont az adótanácsadóknak fogalmuk sincs, hogy ez hogyan lesz. Az új Mt.-ből ugyanis kimaradt a bér és járulékai megtérítésének szabályozása, és a Nemzetgazdasági Minisztériumban sem történt meg a jogkövetés az adózási szabályok vonatkozásában. Pedig valahogyan el kell számolni.

Kölcsönzött munkavállalók

Az új törvényben hangsúlyosan megjelenik a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásánál az egyenlő elbánás elve: ugyanazért a munkáért egyenlő bér és juttatás jár. De vannak szélsőséges esetek, amikor ez végrehajthatatlan, hívja fel a figyelmet Szalai. Ilyen például bármilyen, erősen a szervezeti kultúrába ágyazódó juttatás, mint például a részvényopció. Ezt általában a külföldi anyavállalat indítja, és vonatkozik a cég minden munkavállalójára, aki tegyük fel, két éve ott dolgozik. És ha a kölcsönzött munkaerőre is igaz a feltétel? Ő hogyan kap részvényopciós programot?

Ráadásul az Mt. szerint a munkakör számít, tehát, ha a cég egy év után lecseréli az adott poszton a kölcsönzött munkavállalót, ne adj’ Isten, a kölcsönző céget is, a poszton dolgozók ideje összeadódik. Szintén problémásnak tűnik, hogy ha a kölcsönbeadó adja a bért és a juttatásokat is a kölcsönbevevő tájékoztatása szerint (az Mt. felhatalmazza a feleket, hogy maguk döntsék el, hogy ki adja a juttatást a dolgozónak.) A nemzetközi részvényopciós csomagot valószínűleg egyetlen munkaerő-közvetítő cég sem fogja tudni prezentálni. A szabályozás így nem végrehajtható, mondja Szalai János.