A leggyakoribb munkáltatói jogsértések
Leltárhiány, munkaidőkeret, túlóra - sokakat érintő problémák, amikkel ráadásul a főnök súlyosan vissza is élhet. A munkaugy.co.hu válogatása.
Kérdés: Mi a leltárhiány, és például a lejárt szavatosságú termékek (csoki, üdítő, stb.) ennek számítanak-e? Mit jelent az “ismeretlen”, illetve az “ismert” okból keletkező leltárhiány fogalma? A leltárhiány címen lejárt szavatossági idejű termékeket ki kell fizetnie a dolgozónak, ha ezek a termékek bent vannak a raktárban, vagy selejtezési jegyzőkönyv által meg lettek semmisítve? Az “ismert okból keletkező” fogalmába bele tartozik-e a lejárt szavatossági idejű termék?
Válasz: Az Mt. 183. § (1) bekezdése tisztán kimondja: leltárhiány a leltári készletben ismeretlen okból keletkezett hiány. Amennyiben a hiány oka tehát megállapítható, akkor nem beszélhetünk leltári hiányról, hiszen az áru megvan. A munkáltató súlyos jogsértést követne el, ha megtéríttetné a lejárt szavatosságú termékek árát.
Tehát az első kérdésre a válasz egyértelmű nem, abban az esetben, ha a készlet megvan, csak lejárt a szavatossági ideje, nem beszélhetünk sem leltárhiányról, sem pedig a munkavállaló egyéb jogcímen megállapítható felelősségéről.
A második kérdés az ismeretlen vagy ismert ok fogalma. Itt a szavak szokásos, hétköznapi jelentése igazít el: ismeretlen minden, aminek az okát nem ismerjük. Ismeretlen oknak számít például jelen példánál, ha mondjuk 10 darab szendvicset vesz át, de csak kilencet értékesít, és nem tud elszámolni a különbözettel. A munkáltatónak minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a munkavállaló a leltári készletet (árukészletet) biztonságban megőrizhesse. Amennyiben e kötelezettségét a munkáltató elmulasztja, a munkavállaló felelőssége korlátozott. Amennyiben az árukészletben bekövetkezett hiány oka ismertté válik – például egy vásárló vagy alkalmazott
lopott -, a hiány már nem felel meg a törvényi követelményeknek, mert oka nem ismeretlen.
Ebben az esetben az eset összes körülményét figyelembe véve (például a videofelvételeket elemezve) lehet megállapítani a munkavállaló felelősségét, ha az elkövető személye ismeretlen marad. Leltári felelősség kérdése csak abban a kontextusban merülhet fel, amikor nincs más, aki „elvigye a balhét”, tehát más személy felelőssége nem állapítható meg. A leltárfelelősség intézménye tehát azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló is tegyen meg mindent a hiány keletkezésének megakadályozásáért.
Amennyiben a termék azért nincs meg, mert szavatossági ideje lejárt, és jegyzőkönyvben rögzített módon, az előírásoknak megfelelően meg lett semmisítve, az semmiképpen sem felel meg a leltárhiány fogalmának.
Kérdés: Havi szinten mennyi az elrendelhető többletmunka, valamint annak ellentételezésének mik a feltételei? Mennyi pihenőt köteles a munkáltató biztosítani a munkavállaló részére?
Válasz: Ha a munkáltatónál munkaidőkeret van érvényben, ilyenkor eltérő hosszúságú munkanapokat megállapíthat. Ennek hiányában a 8 órán felüli részt a munkáltató köteles a túlóra szabályai szerint kifizetni vagy megváltani. Azonban a törvény 99. § (2) b) pontja a munkavállaló heti munkaidejét 48 órában maximálja, ennél többet munkavállaló (a készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállalón kívül) a 99. § (5) bekezdés alapján nem dolgozhat.
A munkáltató köteles a munkavállaló munkaidejét az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelelően beosztani. Amennyiben munkaidőkeretről beszélünk, elfogadható, hogy a munkavállaló csupán heti 1 pihenőnapot kap, azonban a hiányzó heti második pihenőnapot természetben a munkaidő végéig meg kell kapnia, akár összevontan is.