Atipikus foglalkoztatás: még hosszú az út

Míg a vállalatok jó része tájékozatlan és sokszor elutasító az atipikus foglalkoztatás terén Magyarországon, addig a munkavállalók eredménytelenül lavíroznak a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításában.

„Az új típusú vállalati kultúra itthoni megvalósulásáig még hosszú az út” – hangsúlyozta Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője. Tóth Adrienn, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja szerint a hazai jogi szabályozás körül sok a megválaszolatlan kérdés, a cégek számára nem mindig egyértelmű az alkalmazása. Ezzel szemben a telekommunikációs és IT-szektor két vezető vállalata élen jár az atipikus foglalkoztatásban.

Barabás Erika, az IBM Magyarország HR igazgatója szerint ennek sikere a technológiában és a megfelelő foglalkoztatáspolitikában rejlik; Somorjai Éva, a Magyar Telekom Nyrt. HR vezérigazgató-helyettese pedig kiemelte, hogy a vállalatuknál az atipikus foglalkoztatási arány meghaladja a 10 százalékot.

A távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a rugalmas munkaidő nem ismeretlen fogalmak itthon, a szakemberek szerint azonban sem a vállalatvezetők, sem a munkavállalók nincsenek tisztában ezek jogi hátterével. „Sok cégnél van távmunka anélkül, hogy tudnának róla. E munkamódszer szerint foglalkoztatnak, de nem tudatosan, és még nem helyezték szervezett keretek közé” – emelte ki Tóth Adrienn, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja, hozzátéve, hogy a távmunka itthon jogi keretet kapott. A szövetség idei, friss felméréséből  kiderült, hogy az általuk megkérdezett vállalatok 77 százaléka nyitott a rugalmas munkaidőre, 67 százaléka alkalmazza a home office-t – szóban, alkalmanként engedélyezett otthoni munkavégzés –, és csak 28 százaléknál jellemző a rendszeres távoli munkavégzés, a távmunka valamely formája.

Az atipikus foglalkoztatásnál a sztereotípiák sokszor valós problémát jelentenek, hiszen egy vezetőnél például, aki napi 10-12 órát dolgozik, ehhez kapcsolódik a rugalmasság a vállalat részéről. „Azaz ennek a munkaidőnek egy részét elvégezheti otthonról vagy éjszaka. Ez azonban nem egyenlő a rugalmas munkavégzéssel, a munkavállaló-barát foglalkoztatási politika nem erről szól” – hangsúlyozta Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője, aki szerint a hazai felsővezetőknek elsőként meg kell ismerniük az alapfogalmakat, de ha ők maguk nem nyitottak ezekre a legtöbb esetben bizalmi foglalkoztatási formákra, akkor Magyarországon még hosszú az út az új típusú vállalati kultúra megvalósulásáig.

„Egy vállalat üzleti sikerének legfőbb erőforrása az ember. Energetizált, egészséges, tudással rendelkező, elkötelezett munkatársak tesznek bennünket piacvezetővé. Ehhez azonban élhető és szerethető munkahelyet kell teremtenünk, amelynek kulcspontja, hogy a dolgozóink megtalálják az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A rugalmas munkaidő, a részmunkaidő vagy éppen a távmunka ehhez kiváló lehetőség” – vallja Somorjai Éva, a Magyar Telekom Nyrt. HR vezérigazgató-helyettese.

A piacvezető vállalat ennek mentén alakította ki humán stratégiáját, melynek célja volt többek között, hogy 2015-ig a dolgozók 20 százaléka atipikusan foglalkoztatott legyen. A cég 2012-re a 10,4 százalékos arányt elérte. „A tavalyi belső felmérésünk is igazolta a munkavállalói igényt a rugalmas foglalkoztatásra. A nálunk dolgozók 68 százaléka szívesen élne ezzel a foglalkoztatási formával, és csupán 16 százalékuknak vannak félelmei ezzel kapcsolatban. A Dolgozz Otthonról Nap kezdeményezést is egyre többen veszik igénybe a vállalatunknál, mellyel az atipikus foglalkoztatást kívánjuk közelebb hozni a kollégáinkhoz” – tette hozzá Somorjai Éva.

„A munkavállalói nyitottság, a hosszú távú gondolkodás és motiváció elengedhetetlen ebben a kérdésben. A kollégáink egyéni törekvéseit minden esetben igyekszünk szem előtt tartani, ehhez átképzési programokkal segítjük őket”- magyarázta Barabás Erika, az IBM Magyarország HR igazgatója, aki szerint az atipikus foglalkoztatáskor sokkal inkább előnnyel indulnak azok, akik már jól ismerik a szervezet működését.